|
| MTI Fotó: Máthé Zoltán |
Az OLAF szerint az Európai Bizottságnak 228, az Európai Befektetési Banknak 55 millió eurót kellene visszakövetelnie.
Nem olyan lett, mint tervezték
A Politico megemlékezik arról, hogy a 4-es metró tervezése már a '70-es években elkezdődött, de csak a 2014-es választás előtti napokban adták át. A projekt hosszú időn át erősen átpolitizált volt. A Keleti és Kelenföldi pályaudvarok közötti végleges vonal az eredetileg tervezettnél rövidebb, a második és harmadik szakasz fejlesztése pedig meg sem kezdődött.
Az OLAF nyomozása a 2006 és 2015 közötti időszakra vonatkozik - tehát két szocialista vezetésű kormány és két Orbán-kormány időszakára. A fővárosi önkormányzat, a közlekedési vállalat és a Legfőbb Ügyészség nem kommentálta a finanszírozással kapcsolatos kérdéseket a lap szerint. A Politico utal azokra a magyar lapértesülésekre, amelyek szerint már több gyanúsítottja is van annak a nyomozásnak, amelyet a Központi Nyomozó Főügyészség folytat az Alstom metrószerelvények 2006–2007 között lebonyolított beszerzése ügyében.
Tényleg van ilyen jelentés - egyelőre mindenki olvasgatja
A lap megkérdezte az OLAF-ot az ügyről. A szervezet megerősíti, hogy a 4-es metró körüli nyomozásukban felmerült a csalás gyanúja. Az OLAF jogi ajánlásokat is küldött az üggyel kapcsolatban a magyar és a brit hatóságoknak. A Bizottság megkapta a hivatal jelentését, most értékelik a lehetőségeket - közölte egy bizottsági szóvivő. Az EIB is értékeli az információkat, egyelőre annyit jegyeztek meg: korábban volt már rá példa, hogy visszakértek pénzeket azért, mert a felhasználás körül korrupcióra derült fény.
Szalóki Flórián közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár a Politicónak azt mondta: megkapták a az OLAF 104 oldalas jelentését, de hónapokba telhet, mire bármilyen döntés születik egy esetleges visszafizetésről.
Budapestre tolják a felelősséget
A Politicónak nyilatkozott a miniszterelnök kabinetjének egy szóvivője is, aki szerint a kormány teljes támogatást adott az önkormányzatnak a projekthez, minden mást Budapest intéz.
A Bizottság eredetileg 696 millió eurót adott volna a projektre, de a korábbi felülvizsgálatok során 322 millió eurót más projektekre csoportosítottak át - ez a Politico szerint egyébként egyáltalán nem szokatlan jelenség.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
