Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az elmúlt négy évben harminc ajánlást és négy jelzést tett a Legfőbb Ügyészségnek. Valamennyi ügyben nyomozást rendeltek el, csak azokban nem, amelyekben már korábban nyomozás indult – monda a vádhatóság szóvivője. Fazekas Géza elmondta, eddig hét ügyben emelt vádat az ügyészség, másik hétben megszüntették az eljárást, míg a többi ügyben folyamatban van a nyomozás.

Az OLAF nem nyomoz, de kezdeményezhet eljárást

Jogerős ítélet két emberrel szemben született. Ők nyomdaüzem létesítésére pályáztak az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az elszámoláshoz valótlan számlákat használtak fel. Az egyik vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, társát pénzbüntetéssel sújtotta a bíróság.

A szóvivő hangsúlyozta: az OLAF feladata az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme, ebben a körben közigazgatási vizsgálatok elvégzésére jogosult, nyomozati jogköre nincs. Igazságügyi ajánlást akkor tesz a szervezet, ha a saját vizsgálata alapján bűncselekmény gyanúját észleli, jelzést pedig akkor, ha nem tesz büntetőeljárás indítására vonatkozó ajánlást, hanem átadja a rendelkezésére álló adatokat és az adott ország ügyészségére bízza ezek elbírálását – ismertette Fazekas Géza.

Az OLAF egyébként nemcsak büntetőjogi ajánlások tehet egy tagállam ügyészségének. Jogköre alapján a tagállamok más hatóságaihoz, például az arra illetékes minisztériumaihoz is fordulhat, hogy fegyelmi, közigazgatási és pénzügyi eljárást kezdeményező ajánlásokat tegyen - tette hozzá.

115 milliós "szoftverfejlesztés"

A legutóbbi vádemelésről a Fővárosi Főügyészség szóvivője beszélt. április 24-én három ember ellen emeltek vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt – mondta Bagoly Bettina. Az ügy elsőrendű vádlottja 2011 októberében nyújtott be pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez szoftverfejlesztésre, a projekt helyszíneként pedig egy debreceni címet jelölt meg. A szerződéssel ellentétben azonban a cég a fejlesztői tevékenységet Budapesten végezte – és habár bérelt irodát Debrecenben, azok alkalmatlanok voltak erre a célra.

Az ügy két másik vádlottja alvállalkozók képviselője, aki valótlan iratokat használt fel a támogatási összeg felhasználásának látszólagos igazolására. Az ügyészség szerint az elsőrendű vádlott az uniós költségvetésnek 80 millió, míg a fiktív számlákon alapuló adóbevallásokkal pedig a magyar költségvetésnek 35 millió forint vagyoni hátrányt okozott.

A többi hat ügyben, amelyben vádat emeltek, többek között erdészeti gépek beszerzésére, technológiai korszerűsítésre, kutyák számára kialakított futópad továbbfejlesztésére, orvosi diagnosztikai eszközök beszerzésére igényelt, továbbá területalapú támogatásokkal összefüggő visszaélések szerepelnek.

Kiemelkedő szabálytalanságok a 4-es metrónál

A közzétett adatok szerint a megszüntetett hét eljárás kapcsán két esetben bűncselekmény hiányában, öt esetben pedig bizonyítottság hiányában szüntették meg a vizsgálatot. Az OLAF ajánlásai alapján 16 nyomozás van folyamatban, többek között:

• az Alstom-metrószerelvények beszerzésével,
• az Öveges-programmal,
• a Szegedi Vadaspark interaktív látogató-tájékoztató rendszerének kiépítésével,
• európai parlamenti képviselők költségtérítésével,
• a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kapacitásbővítésével,
• a Budapest Szíve projekthez kapcsolódó tervezési szerződésekkel,
• valamint 166 települési önkormányzat játszótérfejlesztésével kapcsolatban.

Három OLAF-jelzéssel összefüggésben is nyomoznak még, például az Európai Beruházási Bankot érintő csalás kísérlete kapcsán közokirat-hamisítás és pénzmosás bűntette miatt. Az Alstom-üggyel kapcsolatban a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője elmondta, hogy augusztus 3-ig meghosszabbították a nyomozást.

Itt a vádhatóság korábban már megállapította, hogy a 4-es metró építése alatt kiemelkedő súlyú szabálytalanságokat és hibákat követtek el. Továbbra is két gyanúsítottja van az eljárásnak, egy harmadik gyanúsított Terner Géza, aki jelenleg két ügyben is belföldi, európai és nemzetközi elfogatóparancs hatálya alatt áll. Simon Richárd helyettes szóvivő elmondta, információk szerint a férfi jelenleg egy nem EU-s államban tartózkodik. Az Alstom-ügyben a vesztegetési pénz mértéke 7,3 millió euró lehetett – tette hozzá.

Másként dolgozik a rendőrség

Homonnai János, a Legfőbb Ügyészség OLAF-összekötője szerint gyakran fogalmazódik meg az a vád, hogy ha az OLAF már megállapítja egy bűncselekmény gyanúját, akkor a magyar hatóságok miért késlekednek ugyanennek a megállapításával. Az összekötő szerint ennek az az oka, hogy a vádhatóság módszertana és a magyar büntetőeljárás jelentősen eltér egymástól.

Az OLAF például nem foglalhat le iratokat, másolatokból dolgozik. A magyar hatóságoknak ezzel szemben az eredeti iratra van szükségük, ezért le is kell foglalniuk azt. Más a két fél célja is: míg az OLAF célja a szabálytalanságok feltárása, a magyar hatóságoké a büntetőjogi felelősség megállapítása.