Hogy került újra képbe az IMF?
Cséfalvay Zoltán szerint ősz eleje óta látható volt, hogy Európában jelentős változás megy végbe, szeptembertől az eurózóna válsága minőségi fordulatot vett, mindez jelentősen kihatott Magyarországra. Emiatt volt indokolt, hogy Magyarország védőhálót kérjen az EU-IMF párostól. „A piac türelmetlenné vált, nem tudja kezelni, hogy az eurózóna GDP-jének 1 százalékát adó Görögországgal két éve nem tud mit kezdeni az Európai Unió. Ez kihatott arra, hogy Magyarország miként tud forrásokat szerezni a piacokon, és milyen kamatokkal, ráadásul az eurózóna válságára gyakorlatilag azóta nincs válasz” – indokolta a kapcsolatfelvételt Cséfalvay a Gazdasági Rádiónak adott interjúban.
Az államtitkár szerint a védőhálóra részben azért van szükség, mert a 2008-ban felvett 20 milliárd eurónyi hitel visszafizetése erre és a következő esztendőre esik, és a pillanatnyi helyzetben védőháló szükséges ahhoz, hogy olcsóbban lehessen finanszírozni az országot. Az év elején tapasztalt 10 százalékos hozamszint hosszú távon nem tartható fenn, az államtitkár szerint ezen tudna segíteni az IMF-hitel, amely a hozamszintet is lejjebb hozhatná, a forint árfolyamát is erősíthetné. Cséfalvay Zoltán szerint az euróövezetben idén 1100 milliárd eurónyi hitelt kell megújítani, míg Magyarország esetében mintegy 5 milliárd euróról van szó. Az államtitkár azt mondta: 7 százalék alatti hozamokat kell megcélozni Magyarország esetében, miközben a cél továbbra is az, hogy Magyarország a piacról finanszírozza magát.
Ragaszkodnak az egykulcsos adóhoz
Az IMF-nek ma már nagyon sokfajta hitelkerete van, van közöttük teljesen rugalmas, illetve kötöttebb jellegű. Az elővigyázatossági keretnek van egy készenléti változata, amelyhez csak akkor nyúlnak hozzá, ha szükség van rá. A tárgyalások keretében derül ki, melyik változatot kapja meg Magyarország.
A stratégiai államtitkár furcsának tartaná, ha az egykulcsos adó feltételévé válna a tárgyalásoknak, hiszen az IMF éppen a szabadpiac híve, márpedig az egykulcsos, 16 százalékos adó éppen illik ebbe a gazdaságfilozófiába. Az IMF is érdekelt abban, hogy erősebb gazdasági növekedés legyen, hogy a hitelfelvevő vissza tudja fizetni a tartozását, márpedig ehhez az egykulcsos adó is hozzájárul. Január 30-án ülésezik az Európai Tanács is, témája a növekedés lesz, és az ottani elhatározások akár rövid távon is hathatnak az uniós növekedésre. A kormány 0,5 százalékos növekedéssel számol, de a gyorsabb bővülés érdekben tőkésítették fel az MFB-t és várják az uniós lépéseket is.
A gyengébb forint árfolyama ugyan segít az exporton, de a növekedést nem művi úton kell elérni, és a stabil árfolyam a tervezést is támogatja, ezért a stabilitáson van a hangsúly – fejtette ki az államtitkár.
Az a baj, hogy nem mondtuk el a történeteinket
Cséfalvay Zoltán szerint esély van arra, hogy az első negyedévben összejön a megállapodás az Európai Unióval és az IMF-fel, amely erősítené a bizalmat Magyarországgal szemben. A problémát eddig az okozta, hogy „nem mondtuk el a történeteinket”. Jó sztori volt a Széll Kálmán terv, amelyből „például a tömegközlekedésen kívül gyakorlatilag minden célkitűzés megvalósult, 85-90 százalékban”. Az államtitkár hangsúlyozta: nagyon sok reform zajlik, amiről nem beszélünk. Az adósságfék alkotmányos beiktatása is mindössze öt uniós államban, köztük Magyarországon történt meg. „A piac történetekre szavaz. Ha érti a történetet, befektet. A bizalom visszaszerzésének szempontjából óriási lépés volt a Bankszövetséggel való megállapodás december 15-én, amely pontot tett a bankadó végére a kivezetés pontos ütemezésével” – fogalmazott.
Arra a felvetésre, hogy tavaly az egykulcsos adótól várt gazdaságélénkítő hatás nem következett be, a fogyasztási adókon keresztül nem látszik a fogyasztás bővülése azt mondta: „Ha az szja-ból 400 milliárd forint nem marad tavaly a lakosságnál, nem tudni, mennyivel csökkent volna a fogyasztás, fizették a devizahitelek törlesztését. Az egykulcsos adó azonban gyakorlatilag jövőre lesz valóban 16 százalékos, így a hatásai is fokozatosan lépnek be – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Ha kell, évközben is hozzányúlnak a költségvetéshez
Az államháztartási hiánnyal kapcsolatban azt mondta: a kormány, ha kell, megteszi évközben is a szükséges lépéseket, hogy tartsa a hiánycélt, többször hangsúlyozta ez irányú elkötelezettségét.
Cséfalvay szerint a hitelminősítők döntéseinek üzenetértéke van: amíg a piac hallgat rájuk, olyan piaci szereplők, akikre figyelni kell. Szerinte a minősítésekhez írt kommentek egyértelműek: a növekedésre kell koncentrálni és a reformokat folytatni kell. A tavaly meghozott több száz törvény a jogi hátterét teremtette meg reformoknak, „amelyek közé, ha csúszott hiba, és ezt az unió kéri, összhangba hozzák az uniós szabályokkal”.
Közös megegyezéssel szűntetik meg az adásvételt. 
