2022 második negyedévében továbbra is kifejezetten dinamikusan, 7,8 százalékkal nőtt a beruházások volumene, az előző negyedévi 8,4 százalékos növekedés után, míg 2,5 százalékkal bővült az előző negyedévihez képest szezonálisan kiigazítva. így a beruházások volumene történelmi csúcsra emelkedett - hívja fel a figyelmet Suppan Gergely, a Bankholding vezető elemzője a KSH friss adatközlése alapján.
A GDP-meglepetésben is szerepe volt a beruházásoknak
A beruházások növekedése a háztartások erőteljes, illetve a vállalkozások és a költségvetés mérsékelt aktivitásával magyarázható. A beruházásokon belül a teljesítményérték közel 60 százalékát képviselő építési beruházásoké 4,8 százalékkal nőtt, a 40 százalékot kitevő gép- és berendezésberuházásoké 13,1 százalékkal emelkedett. A gépberuházásokon belül az importált gépek volumene a belföldi gyártású gépekét meghaladó mértékben bővült. A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 3 százalékkal gyarapodott.
A növekedésben lényeges szerepet játszottak a külföldi érdekeltségű vállalkozások fejlesztései. A beruházások 12 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések szintén 3 százalékkal növekedtek, a központi szervek, valamint a helyi önkormányzatok egyaránt növelték tárgyieszköz-beszerzéseiket a bázisidőszakihoz képest. A 2015. évi átlaghoz képest 64,8 százalékkal bővültek, 2010-hez képest 103,4 százalékkal nőttek – azaz megduplázódtak – a beruházások. Mivel a beruházások növekedése kissé meghaladta a GDP növekedését, a beruházási ráta kissé tovább emelkedhetett. A váratlanul erős második negyedévi GDP növekedésben a meglepetést részben a beruházások kiugró növekedése okozhatta - írja Suppan Gergely.
Erős év lesz az idei, de jövőre csökkenés jöhet
Az egyes nemzetgazdasági ágakban eltérő folyamatok játszódtak le a beruházások tárgyidőszaki alakulását tekintve. A járvány negatív gazdasági hatásait – más intézkedések mellett – a kormány a vállalatok beruházásainak igen nagyvolumenű közvetlen támogatásával, a jegybankkal és állami bankok támogatásával alacsony kamatozású hitelekkel és garanciaprogramokkal sikeresen ellensúlyozta, ennek hatásai határozottan jelentkeztek az elmúlt két évben. Az emelkedő kamatok, a geopolitikai feszültségek miatt növekvő bizonytalanság és kockázatok, valamint elszálló energiaárak és beruházási költségek elbizonytalaníthatják a vállalatokat a beruházásoktól, azonban a jelenlegi energiaárak mellett az energiahatékonysági beruházások még magasabb kamatok mellett is megtérülhetnek, az emelkedő kamatok negatív hatását pedig a kkv-k számára továbbra is elérhető kedvezményes hitelkonstrukciók, valamint GINOP pályázatok ellensúlyozhatják.
Az emelkedő kamatok és a lakásépítési költségek, lakásárak meredek emelkedése, a vásárlóerő várható csökkenése a háztartások beruházásait fékezni fogja a következő időszakban, amit azonban az energetikai korszerűsítési kereslet megugrása ellensúlyozhat.
A feldolgozóipari beruházásokat a rekordszintű működőtőke-beáramlás is támogatja. A lakossági beruházásokat az 5 százalékos kedvezményes újlakásáfa határidejének meghosszabbítása mellett számos családtámogatási és a bürokráciát és egyéb költségeket csökkentő programjai, valamint a lakásfelújítási támogatások is élénkítik átmenetileg - véli az elemző.
Az állami beruházások bejelentett csökkentése a következő években jelentkezhet, azonban a már korábban eldöntött az állami infrastrukturális – döntően vasúti- beruházások, valamint az uniós források által támogatott beruházások idén még megvalósulhatnak.
Jelentősek a bizonytalanságok az uniós helyreállítási alap elérhetőségével kapcsolatban, ami soha nem látott többletforrást biztosíthatna – az utóbbi késlekedését a költségvetés egyelőre megelőlegezi, azonban a pénzforgalmi egyenlegben jelentős hiányt okoz.
A kiugróan sikeres első félévi teljesítmény hatására idén 5,5-6 százalékra gyorsulhat a beruházások növekedése a tavalyi 4,3 százalékos növekedést követően, azonban a számos negatív hatás miatt jövőre már kismértékű visszaesés várható, amit a soha nem látott volumenű működőtőke-beáramlás ellensúlyozhat.
Így teljesítettek az ágazatok
A nemzetgazdasági beruházások 28 százalékát megvalósító feldolgozóipar fejlesztései 24,9 százalékkal bővültek az egy évvel ezelőtti mérsékelt bázishoz képest, köszönhetően elsősorban a meghatározó súlyú villamosgép-gyártás (akkumulátor) területén a korábbi időszakokban elkezdett nagyszabású projekteknek.
A gép, gépi berendezés, valamint a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása területén is bővültek a beruházások, ugyanakkor a járműgyártás és a gyógyszergyártás fejlesztései csökkentek. A villamos berendezés gyártása területén az elektromos autók akkumulátorgyártásához kapcsolódóan óriási volumenű fejlesztések zajlanak, tekintve az alág termékei iránti erős nemzetközi keresletet, ami a következő években még érdemben fokozódhat az egyre szigorodó követelmények miatt. Ezen a területen a CATL Deberecenben 2900 milliárd, az SK Innivation Iváncsán 680 milliárd forintos, az LG Chem és a Toray közösen 267 milliárd forintos (Nyergesújfalu) beruházást jelentett be a Samsung SDI 390 milliárd (Göd), a W-Scope (szeparátorgyártás) 290, milliárd (Nyíregyháza), az EcoPro (katódgyártás) 264 milliárd (Debrecen), az SK Innovation 239 milliárd (Komárom), a Toray 127 milliárd forint (Nyergesújfalu) értékű beruházásainak korábbi bejelentései után.
Kedvező, hogy az év közepén indul a BMW 1 milliárd euró értékű gyárának beruházása, valamint a Mercedes újabb 400, az Audi pedig 120 milliárd forint volumenű beruházást jelentett be. Az idén eddig soha nem látott volumenű működő tőke beruházást jelentettek be, ami bőven meghaladja a 4200 milliárd forintot a tavalyi rekordmértékű, 2000 milliárd forintot meghaladó (5,9 milliárd euró) működő tőke beruházást követően, így a tavalyelőtt bejelentett, 5,7 milliárd eurónyi (1700 milliárd forint) új beruházásokkal együtt folytatódhat a feldolgozóipari beruházások bővülése, amelyek közül már meghatározóvá vált a távol-keleti, azon belül is elsősorban a dél-koreai és kínai tőke, emellett számottevő beruházásokat jelentettek be japán és indiai vállalatok is. A CATL beruházása önmagában meghaladja a még tárgyalások alatt álló, az uniós helyreállítási alap hazánknak ígért vissza nem térítendő forrásainak összegét - írja a Bankholding szakértője.
A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 18,7 százalékkal bővült, elsősorban a lakásépítések és ingatlanfelújítások kiemelkedő növekedése miatt. A bérbeadást is szolgáló üzleti létesítményekbe (pl. kereskedelmi egységek, irodák, raktárak) szintén növelhették az ágazat beruházási teljesítményét. Az elmúlt években elindult az irodaátadási hullám a következő években is folytatódhat, mivel további több százezer négyzetméternyi iroda van fejlesztés és kivitelezés alatt, ugyanakkor az üresedési ráta az irodaházaknál történelmi mélypontról, 6 százalék közeléből 9 százalék fölé emelkedett, a raktározás területén pedig 2 százalék alá süllyedt, így ez az ágazat továbbra is kiemelkedően teljesíthet, amit alátámasztanak számos újabb raktárépítési bejelentések.
A szállítás, raktározás beruházásainak volumene 11,8 százalékkal csökkent a tavalyi magas bázishoz képest, a szállítással, raktározással foglalkozó, piacorientált vállalkozások beruházásai elmaradtak a bázisidőszakitól. Noha az állami beruházási kiadások csökkentése miatt több, korábban tervezett nagyberuházás is elmarad, a következő években többezer milliárd forintnyi forrás jut közúti és vasúti fejlesztésekre, így ezen a területen folytatódhatnak a fejlesztések.
A kereskedelem, gépjárműjavítás beruházási teljesítménye 1,4 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőtti kiemelkedő bázishoz képest. A megugró online és csomagküldő kiskereskedelem további jelentős raktár és logisztikai, kiszállítási beruházásokat generálhat. A kiskereskedelem fejlesztéseit ugyanakkor visszavetheti az extraprofit adó, az árkorlátozások által érintett termékeken elszenvedett veszteség, a költségek, főleg az energiaköltségek meredek elszállása, ez utóbbi azonban igen jelentős keresletet is támaszthat az energetikai korszerűsítési fejlesztések iránt.
A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásai a tárgynegyedévben 25,2 százalékkal nőttek, amihez hozzájárult az állattenyésztéssel, illetve a növénytermesztéssel foglalkozó nagyobb létszámú vállalatok fejlesztési ráfordításainak növelése is. A mezőgazdaságra is jellemző és várhatóan egyre kritikusabb munkaerőhiány miatt ugyanakkor a precíziós gazdálkodásra való áttérés számottevő beruházási igényt generálhat, míg az egyre szárazabb és kiszámíthatatlanabb időjárás miatt érdemben növelni kellene az öntözési fejlesztéseket. A mezőgazdasági fejlesztéseket a soha nem látott pályázati, vidékfejlesztési támogatások is élénkíteni fogják.
Az államhoz kötődő beruházások közül a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén 6,1 százalékkal csökkentek a beruházások. A művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágazatban elsősorban a versenysporttal kapcsolatos beruházások magasa bázisa miatt 29,7 százalékkal csökkentek a beruházások. A járványhelyzet miatt egy évvel ezelőtti magas bázis hatására a humán egészségügyi, szociális ellátásban 17,8 százalékkal, az oktatásban 47 százalékkal nőtt a beruházások volumene. Az oktatási beruházásokat érdemben növelni fogja az uniós forrásból a felsőoktatásra szánt 1500 milliárd forintos fejlesztési terv. A víz- és hulladékgazdálkodás területén 7,2 százalékkal nőttek a beruházások. Az egészségügyben a következő években az Egészséges Budapest Program 700 milliárd forintos fejlesztési kerete érdemben járulhat hozzá a beruházásokhoz.
Az információ, kommunikáció beruházásiteljesítmény-értékének volumene 3 százalékkal nőtt, a digitális hálózatépítésekkel (5G), mobiltelefonos szolgáltatásokkal és kábelhálózat építésekkel kapcsolatos fejlesztések miatt további növekedés várható.
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a szálláshely felújítások és az egy évvel ezelőtti igen alacsony bázis miatt 14 százalékkal növekedtek a beruházások. Noha a járvány miatt visszaeső turizmus lefékezte a jelentős volumenű tervezett és folyamatban levő beruházásokat (csak Budapesten hozzávetőleg 50 szállodafejlesztés volt folyamatban, illetve tervezés alatt), egyes szállodaláncok a visszaesést felújításokra használták ki, amihez óriási állami támogatásokat is igénybe vehettek. A járvány több hullámának lefutása után érezhetően emelkedett a bizalom a szektorban, azonban az energiaárak elszállása, valamint az akut a munkaerőhiány fokozódása elbizonytalaníthatja a az ágazati szereplőket. Szintén jelentős forrásokat biztosít a panziók felújítására Kisfaludy-program - írja a Bankholding szakembere.
7,2 százalékkal nőttek az energetikai beruházások az egy évvel ezelőttihez képest. A jelentős számú naperőmű pályázat, a mátrai erőmű újranyitása és a paksi beruházások hatására a következő években érdemi növekedés várható. A bányászat, kőfejtés beruházásai a 14,1 százalékkal csökkentek, azonban a hazai földgáz kitermelés fokozása érdemben növelheti az ágazat fejlesztéseit. A pénzügyi, biztosítási tevékenység fejlesztései a kiugróan magas bázis miatt 33,2 százalékkal csökkentek. Az építőipari ágazat beruházásai 0,3 százalékkal nőttek az egy évvel korábbi kiugróan magas bázis ellenére, a bizonytalanabbá váló kilátások miatt némileg lassulhatnak a fejlesztések, amit a termelékenység növelési kényszer és további állami támogatások ellensúlyozhatnak.
