A KSH pénteken közzétett részletes adatai szerint az ipar gyengébb szeptemberi teljesítményét elsősorban a járműipar jelentős visszaesése magyarázza. A hazai autógyártók teljesítménye ugyanis 26 százalékkal esett vissza, ennél nagyobb gyengülésre 2020 tavaszán volt példa, amikor a gyárbezárások miatt még látványosabb volt a bázisidőszakhoz képest a zuhanás.
2021 szeptemberében az ipari termelés volumene 2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 1,7 százalékkal csökkent. A KSH közleménye szerint feldolgozóipari alágak többségében növekedést mértünk, legjobban a villamos berendezés gyártása emelkedett.
A legnagyobb súlyú járműgyártás azonban – nagyrészt a globális félvezetőhiány miatti gyárleállások következtében – jelentősen visszaesett. A feldolgozóipari termelés 12 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása is visszaesett, 11,4 százalékkal. A két legnagyobb alágazat közül a jelentősebb, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 10,2, míg a kisebb súlyú elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 23 százalékkal csökkent.
A feldolgozóiparból mintegy 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 11,1 százalékkal emelkedett, mind a külpiaci, mind a hazai eladások növekedésének köszönhetően. Ezen belül a legnagyobb súlyt (23%) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 17,4, a második legjelentősebb italgyártás pedig 13,4 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. Mindössze két alágazatban mérséklődött a kibocsátás: a halfeldolgozás, -tartósítás 5,9, a növényi, állati olaj gyártása 1,1 százalékkal csökkent.
A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2021 augusztusához képest 0,3 százalékkal mérséklődött. A termelés szintje hasonló volt, mint a járvány előtt, 2019 szeptemberében.
Még 48 órája lett volna a határidő lejártáig. Magyar kérésre négy nevet levettek a 2400 személyt tartalmazó szankciós listáról. 
