A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtöki közlése szerint az államháztartás - önkormányzatok nélküli - központi alrendszerének hiánya az első félévben a deficit 517,7 milliárd forintot tett ki, ami az éves előirányzat mintegy 90 százaléka. A törvényi előirányzat 2012-re 576,2 milliárd forintban határozta meg az államháztartási hiányt. A kormány fogadkozik, teljesíti a hiánycélt, de vajon összejön-e nekik?
Tartalékaink nincsenek
A szakértő szerint az év egészében nagyjából tartható lesz a 2,5 százalékos államháztartási GDP-arányos hiánycél, de a 3 százalékot semmiképpen nem haladja majd meg a deficit. Év végén folyik be a költségvetésbe a társasági adó, és a válságadók is folyamatosan érkeznek; mindkét bevételi forrás hordoz kockázatokat - mondta Németh Dávid, hozzátéve, hogy a kiadási szerkezet az első félévesnél kedvezőbben alakulhat az év második felében.
A 90%-os szint biztató
Az elemző elmondta: előzőleg ugyanis az első féléves hiányok rendre 100 százalék felett voltak, ezt azzal magyarázta a pénzügyi, majd később a nemzetgazdasági tárca, hogy jelentős adóbevételek érkeznek be a második félévben. Suppan Gergely kiemelte: nagy valószínűséggel teljesíthető idén a GDP-arányosan 2,5 százalékos államháztartási deficitcél.
Sőt, az elemző szerint még lefelé mutató kockázatok is érvényesülhetnek, azaz még ennél is kisebb lehet a hiány.
Még mindig csordogálnak a nyugdíjforintok
Suppan Gergely rámutatott: a kormány évközben olyan intézkedéscsomagot dolgozott ki, amely egy 140 milliárd forintos egyenlegjavulást hozott. Suppan Gergely véleménye szerint ezt Brüsszel elvárásai alapján állította össze a kabinet, úgy vélte, a kormánynak elég lett volna egy 80 milliárd forintos kiigazító csomagot megalkotnia, ez is elég lett volna a hiánycél teljesüléséhez.
Kifejtette: a kormány nem számolt azzal sem, hogy az idén tavasszal a maradék, kis számú magánnyugdíjpénztárból átlépők második hulláma által hozott vagyon is javítja az államháztartás helyzetét.
Egy nagy kérdés maradt
Suppan Gergely szerint egy nagy kérdés maradt, hogy mikor indulnak az IMF-fel és az EU-val folytatandó tárgyalások, mivel azok javíthatják az ország megítélését, ezzel együtt csökkenhetnek a felárak.
Rámutatott: a tranzakciós illeték Magyar Nemzeti Bankra való kiterjesztése azonban árnyalja a képet; nem tudni, milyen véleményt alakít róla ki az Európai Központi Bank (EKB), és az befolyásolhatja a Nemzetközi Valutaalap véleményét.
Az elemző úgy látja: a jövő évet tekintve az alappálya szerint 3 százalék alatt lesz az államháztartási deficit, zavarja a képet az egyébként kedvezőnek mondható munkavédelmi terv, mert annak finanszírozását az elemző nem látja alátámasztottnak.
Deficitcél: a 90%-os szint biztató, meglehet a 2,5% cél
Az elemzők szerint bár önmagában soknak tűnik, hogy 6 hónap alatt összejött az éves deficit 90%-a, az elmúlt években ez a szám sokkal rosszabb volt. Vannak kisebb tételek, amivel bevételi oldalon a kormány nem számolt, de tartalékaink nincsenek az idei évre.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
