A szándék azon a kétoldalú előzetes megállapodáson derült ki, amelyet csütörtökön No Hjong Uk dél-koreai közlekedési miniszter, valamint Marcin Horala lengyel közlekedési miniszter-helyettes írt alá a lengyel fővárosban.
A megállapodás alapján a dél-koreai fél kisebbségi részesedést szerez majd a CPK-ban, melynek építését a tervek szerint 2023-ban kezdenék el. A két fél a jövő év végéig dolgozza ki a közös beruházás részletes feltételeit - írja az MTI.
A varsói Chopin-repülőtéren szervezett sajtótájékoztatón Horala elmondta: a megállapodás megerősíti a közös vállalkozás szándékát, a dokumentum aláírása pedig mérföldkőnek számít a CPK megvalósítása szempontjából.
A lengyel és a dél-koreai kormány képviselői, valamint a CPK és a Szöul melletti Incshon repülőtér az év elején már kötöttek egy együttműködési megállapodást, melynek alapján az incshoni repülőteret üzemeltető társaság (Incheon International Airport Corporation - IIAC) tanácsadó szolgáltatásokat nyújtott a lengyel projekthez.
Az IIAC vezérigazgatója, Kim Kjong Vuk a varsói sajtóértekezleten elmondta: a közös vállalkozás keretében "aktualizálják majd a közös beruházás feltételeit", miközben úgy tekintenek a CPK-ra, mint "Közép- és Kelet-Európa (közlekedési) csomópontjára".
A 2017-ben lengyel állami tulajdonú projektként kezdeményezett CPK építését Varsó elsősorban kincstári értékpapírok kibocsátásából tervezi fedezni, de számít kereskedelmi partnerek bevonására, valamint az európai uniós eszközök felhasználására is.
A légi közlekedést a kibővített lengyelországi vasúti és közúti infrastruktúrával összekötő, a lengyel kormány által stratégiainak minősített projekt keretében mintegy 3 ezer hektárnyi területen Szolidaritás nevű központi repülőteret létesítenének, mely működése kezdeti szakaszában évi 45 millió utast szolgálna ki.
Folytatódik a kamatstop, bár máshol jobban hasznosulnának az erre költött milliárdok. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
