Nem csak elővigyázatosságból kell az IMF-pénz
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke a Dow Jonesnak adott nyilatkozatában elmondta: Magyarországnak 18-20 milliárd eurós hitelre van szüksége a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), ebből 15 milliárd szolgálna elővigyázatossági célokat, 3-5 milliárdot pedig a gazdaság fejlesztésére, a foglalkoztatottság bővítésére kellene fordítani.
Demján Sándor, aki egyben Európa egyik legnagyobb ingatlanfejlesztő csoportjának, a TriGranit Zrt.-nek az elnöke hangsúlyozta, hogy az IMF alapok felhasználása lehetővé tenné a kisebb magyar vállalatok számára, hogy a nagy nemzetközi cégek beszállítóivá váljanak. Demján nem rokonszenvezik a magyar kormány kinyilvánított szándékával, hogy az IMF hitelkeretet kizárólag elővigyázatossági alapnak tekinti, mintegy biztosítékként a befektetők számára, és változatlanul a piacról óhajtja finanszírozni magát.
Demján Sándor szerint a magyar gazdaság legégetőbb problémája az, hogy a magyar vállalatok történelmi okoknál fogva tőkeszegények. Ezért a kormánynak a rendelkezésre álló forrásokat a foglalkoztatottság növelésére és a termelő ágazatok fejlesztésére kellene összpontosítania.
"Egyedül az élelmiszeripar fejlesztésével egymillió munkahelyet lehetne teremteni" - mondta, hozzátéve, hogy a járműipar, a vegyipar és a gyógyszeripar még olyan terület, ahol a forrásjuttatás gyors növekedést generálhat.
Jó nekünk a forint - cél a 315-ös euró?
Demján Sándor elmondta, hogy a VOSZ véleménye szerint Magyarországnak az eurózónán kívül kellene maradnia, helyette egy jó átváltási árfolyamot kellene megcéloznia. Ezt az euróhoz képest 310-315 forintra tette.
A VOSZ elnöke támogatta a kormány által bevezetendő új adókat, melynek célja, hogy az EU kívánságának megfelelően ellenőrzés alatt lehessen tartani a költségvetési deficitet.
"A kormánynak képesnek kell lenni dokumentálnia, hogy meg tud felelni az elvárásoknak" - mondta. Ugyanakkor hozzátette, hogy az EU az utóbbi két évben kettős mércét alkalmazott Magyarországgal szemben és "óriási hibát" követett el, amikor megtorpedózta a magyar kormány eredeti stratégiáját, amely magasabb költségvetési deficit árán stimulálta volna a gazdaságot.
"Magyarország csak növekedés révén tudja törleszteni adósságát, megszorításokkal már semmit sem lehet elérni, mert a háztartások a tönk szélére kerültek és nincs több megtakarításuk" - mondta.
