Egyre több ember szeretné, hogy közokiratait például videókonferencia keretében készíthesse, illetve, hogy online alapíthasson gazdasági társaságokat. Ez utóbbit az Európai Bizottság is elvárja: a társasági jogra vonatkozó irányelv kötelezi a tagállamokat, hogy 2022. augusztus 1-jétől teljesen online eljárásokat biztosítsanak a kft.-k létrehozására. Elektronikus aláírással ugyanakkor még csak az állampolgárok töredéke rendelkezik, holott ez lenne az első lépés a teljesen online ügyintézéshez - hangsúlyozza a MOKK.
A kamara rámutat: a technikai keretek országszerte kevés helyen biztosítják az elektronikus azonosításra alkalmas személyi igazolvány használatát. Magyarországon az erre alkalmas személyivel rendelkezőknek csak a 30 százaléka igényli az elektronikus aláírást, és ők se nagyon tudják használni. Azt pedig mindenki elutasítja, hogy a kamera felé tartott személyes okmánnyal lehessen azonosítani.
Fontos, hogy valóban az ügyfél akarata kerüljön az okiratba, ehhez viszont biztosítani kell a kényszerítés kiszűrését, hiszen előfordulhat, hogy a kamera előtt ülőre fegyvert tartanak. A kamara úgy véli, az akadályok idővel biztosan eltűnnek majd, és az okiratok egy része virtuálisan készül. A személyes eljárás emellett fennmarad, a hatályos szabályozás szerint a végintézkedéseknél és a személyi állapotot érintő iratoknál kizárólagos lesz továbbra is.
Az Európai Bizottság digitális irattárcát javasol a tagállamoknak, amelyek össze tudják kapcsolni a nemzeti digitális személyazonosságot más személyi tulajdonságokkal, például bankszámla, diploma, jogosítvány igazolásával, illetve tanúsítják az eljáró személy hivatali minőségét is. Az új európai személyazonossági tárcák lehetővé tennék a hozzáférést online szolgáltatásokhoz magánjellegű azonosítás, vagy személyes adatok szükségtelen megosztása nélkül.
A kamara szerint blokklánc-technológiával a nemzeti meghatalmazás-nyilvántartások is összekapcsolhatók európai szinten, ami megakadályozhatja a visszaéléseket. A MOKK úgy véli, egy ilyen rendszer Magyarországon is segíthetné a meghatalmazások ellenőrzését.
Az orosz központi bank pénteken már a negyedik egymást követő ülésén döntött úgy, hogy nem változtat az évi 21 százalékos irányadó kamatszinten. 
