Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok - a közjegyzők tapasztalatai szerint ez az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést.

Csaknem 10 százalékkal többen tettek végintézkedést közjegyző előtt az idén november közepéig, mint tavaly egész évben. Ugyanakkor a lakosság többsége még mindig nem rendelkezik vagyonáról a halála esetére.  

Európa-szerte nő az igény a digitális ügyintézés iránt, térnyerését azonban még mindig gátolják ellenőrzési és azonosítási akadályok - hívja fel a figyelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).

A korlátozások feloldásának jelenleg egészségügyi, járványügyi alapon nyugvó szakmai indoka nincs.

A világjárvány nem növelte jelentősen a végrendelkezési kedvet, a magyarok 9 százaléka készített végintézkedést a pandémia miatt, és 18 százalékuk fontolgatja, hogy készít – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) több mint háromezer választ összesítő online felmérésből. Továbbra is sok a tévhit az örökléssel és a végrendelkezéssel kapcsolatban, a megkérdezettek háromnegyede nem tudta, hogy az élettársak végintézkedés hiányában semmit sem örökölnek egymás után, 52 százalékuk pedig azt sem, hogy milyen formai követelmények esetén lesz érvényes egy végrendelet. A válaszadók 29 százaléka tervezi, hogy haláláig egyszer végrendeletet ír, negyedük saját maga készítené el, a többség ugyanakkor közjegyzőhöz fordulna, mert azt tartja a legbiztosabb megoldásnak.

Halaszthatatlan banki és finanszírozási ügyekben továbbra is lehet közjegyzőhöz fordulni a kormány által elrendelt rendkívüli ítélkezési szünetben, viszont hagyatéki tárgyalást nem tűzhetnek ki a közjegyzők.

Különvagyonnak vagy közösnek számít egy házas ember vállalkozásából származó jövedelem? Kié a gazdasági társaság, ha a házasság előtt alapították, és kié akkor, ha már a frigy megkötése után? Ha egy vállalkozás nem tudja kifizetni hitelét vagy tartozását, a tag házastársának is helyt kell állnia? Számos ilyen és ehhez hasonló kérdés merülhet fel akkor, ha egy házas ember egy gazdasági társaság (rész)tulajdonosa. Érdemes tisztában lenni a szabályokkal, hogy egy váratlan, nehéz helyzet vagy a vagyoni osztozkodás esetén ne érjen minket hatalmas meglepetés. A tiszta és egyértelmű viszonyokat házassági vagyonjogi szerződésben érdemes lefektetni, amely mindkét félnek érdeke.

Az egyre erősödő munkaerőhiány sok szempontból szorult helyzetbe hozza a munkaadókat. Nehezen és a keresleti piac miatt egyre drágábban találnak megfelelő szakembert egy-egy állásra. Emiatt is egyre fontosabb a dolgozó szava, jóléte, kívánságainak teljesítése. Ennek ellenére lehetnek olyan esetek, amikor a dolgozó annyira visszaél a helyzetével, hogy a munkáltató már nem tűr tovább, felmondja a munkaszerződést vagy kártérítést követel a dolgozó által okozott szándékos kárért.

Úgy vélik, hogy nőhetne a fizetési hajlandóság, ha többen szerződnének közokiratban.

Egy meghatalmazás elsőre nem tűnik különösebben bonyolultnak, mégis Magyarországon nagyon gyakoriak az alaki hibás, a rosszul megfogalmazott, vagy nem a megfelelő személy részére adott meghatalmazások. Egy hibásan elkészített meghatalmazás azonban nem csak bosszúsággal és újbóli ügyintézéssel járhat, hanem akár komolyabb következményekkel is. Dr. Böröcz Helga közjegyző segítségével sorra vesszük az esetleges buktatókat és azokat a megoldásokat, melyekkel elkerülhetők az előbbiek.  

Az internetes kereskedelem gyors és kényelmes, ugyanakkor kockázatokkal is jár. Ahogy egyre többen vásárolnak a világhálón, úgy jelentősen megnőtt a panaszok száma is: késve érkezik a termék, hibás, sérült árut küldenek, vagy nem a megrendelt terméket, gyakran pedig nem fizetik vissza a pénzt a visszaküldött áru után. A webáruházakra ugyanakkor a fogyasztók védelme érdekében a hagyományos boltoktól részben eltérő szabályok vonatkoznak. Ha valamelyik cég nem tartja be ezeket, és nem tudjuk rávenni, hogy megtérítse vagy visszafizesse a nekünk járó pénzt, akkor a fizetési meghagyásos eljárás indítása gyors és hatékony módszer, és az egész EU-ban, Dánia kivételével használható intézmény.

Egyre tudatosabbak a magyarok a lakásbérleti szerződések megkötésénél, azonban továbbra is sok tévhit él a fejekben – derült ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara felméréséből. A válaszadók kétharmada tisztában van azzal, hogy lakásbérleti szerződést érvényesen csak írásban lehet kötni, a problémás – nem fizető vagy kiköltözni nem akaró – bérlővel szemben pedig a legbiztosabb jogi megoldást a közjegyzői közreműködés jelenti. A felmérés arra is rámutatott, hogy a magyarok fele továbbra sem tudja, mire szolgál pontosan a kaució, és a bérleti szerződés jogszerű felmondásával kapcsolatban is sok a bizonytalanság – a válaszadók negyede gondolta tévesen, hogy szóban is fel lehet mondani a zajos bérlőnek.

A tartozással előbb-utóbb együtt járhat, hogy csönget a postás és fizetési meghagyást (fmh) kézbesít. Fontos tudni, mi a teendő ilyenkor. A legfontosabb, hogy valamit mindenképp lépni kell, ha nem akarjuk, hogy néhány hét múlva zárolják a bankszámlánkat. A cégeknek arra is ügyelni kell, hogy elektronikus úton és ne papír alapon reagáljanak rá.

A változás elsősorban azokat a társadalmi rétegeket érinti, amelyeket a legújabb kormányintézkedések ily módon is preferálni kívánnak, így elsősorban a nagycsaládosokat, a lakáshitelt felvevőket és a fiatal lakásvásárlókat, de az intézkedés célja az is, hogy az idős, illetve a látássérült személyeket is a korábbiaknál előnyösebb helyzetbe hozza. A részleteket Dr. Szécsényi-Nagy József, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi ügyvezetője árulta el.

Kevésbé ismert, de igen hatékony módja is van annak, hogy a társasházak fellépjenek a nemfizető tulajdonosokkal szemben. A probléma már csak azért is aktuális, mert 175 ezren maradnak el rendszeresen a közös költség vagy a vízdíj befizetésével.

Egyszerűbbé válhat az Európai Unióban a hivatalos ügyek intézése azzal, hogy egy uniós rendelet szerint számos, bármely tagállamban kibocsátott közokiratot, például apai elismerő nyilatkozatot vagy anyakönyvi kivonatot, egy másik tagállamban el kell fogadni a hitelesítő pecsét (apostille tanúsítvány) nélkül. Más országokba szánt dokumentumoknál azonban továbbra is szükséges a felülhitelesítés, illetve még az uniós országok esetén is érdemes előzetesen tájékozódni, milyen iratokat vár el az adott hivatal – hívja fel a figyelmet a rendelet kapcsán a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.

Tavaly 103 ezer ingóságot rögzítettek a hitelbiztosítéki nyilvántartásban, amelyből kiderül, terhel-e egy vagyontárgyat zálogjog, lízing vagy más, biztosítéki célú jog. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett nyilvántartásban így már majdnem félmillió, többségében gépjárművekhez köthető bejegyzés szerepel.

Egyre többen kérnek elektronikus közjegyzői okiratot Magyarországon, az ügyfelek kérésére az elmúlt évben már ilyen módon adták ki az okiratok hiteles kiadmányainak mintegy 10 százalékát.

A magyarok 90 százalékának nincs végrendelete, aki pedig rögzítené végakaratát, nincs tisztában a végrendelkezés szabályaival — derült ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara megbízásából készített online felmérésből. A kutatás szerint sok a tévhit a szóbeli végrendelkezéssel és az öröklésből való kitagadással kapcsolatban is, a félreértések pedig gyakran vezetnek pereskedéshez az örökösök között. A felmérés arra is rávilágít, hogy a tévhitek ellenére a magyarok egyre tudatosabbak, a résztvevők harmada tervezi, hogy a jövőben írásban rögzíti végakaratát, 80 százalékuk pedig igénybe venné közjegyző segítségét.

Mindenki jól jár, ha közjegyző előtt kötnek lakásbérleti szerződést.

Ugyan évről évre emelkedik, de még mindig csekély a nyilvántartásba vett élettársi kapcsolatok száma Magyarországon. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara adatai szerint míg 2016-ban közel 900 pár jegyeztette be magát az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába, addig 2017-ben már 1043, de hiába a folyamatos emelkedés, összességében még mindig csak élettársak alig több mint egy százaléka szerepel a nyilvántartásban.

Érdemes vásárlás előtt tájékozódunk, honnan van a gépjármű.

Sokszor fontos a papír, mégis alig jegyeztetik be magukat az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába. Pedig ez számos problémát megelőz abban az esetben, ha valamilyen szerencsétlenség – például halál vagy betegség – esetén bizonyítani kell, hogy az adott illető partnere vagyunk. A közhiedelemmel ellentétben itt ugyanis az idő nem segít, ráadásul az élettársakra más örökösödési és vagyoneloszlási szabályok vonatkoznak, mint a házasságban élőkre. Szerencsére azonban van megoldás.

Közműtartozást és parkolási bírságot, bliccelés miatt kiszabott büntetést hajtanak be a leggyakrabban, de a cégek is is egyre több eljárást indítanak - és ennek örülnünk kell.

Mindkét fél jobban jár átlátható és hiteles bérleti szerződéssel.

A zálogjogok nyilvántartásának rendszere jelentős átalakuláson esett át 2014-ben: a zálogjogok a korábbi közhiteles nyilvántartás helyett a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kerülnek bejegyzésre. Az új rendszer ugyan gerjesztett szakmai vitákat, de egyértelmű, hogy a rendszer biztonságosabb és átláthatóbb a korábbiaknál, ez pedig jó hatással van a gazdasági szereplők finanszírozási ügyleteire.

Fizetési meghagyásos eljárással könnyű a kintlévőségek érvényesítése.

A hosszú jogviták elkerülésének eszköze az adásvételi szerződés. Mire figyeljünk mindenképp, ha tulajdonosként ingatlant adunk el vagy vevőként lakást, házat, vagy akár erdőgazdasági hasznosítású földet szeretnénk venni? Miért érdemes közjegyzőt is bevonni az adásvétel folyamatába? Ezekre a kérdésekre adunk most választ.

Mi történik az örökséggel, ha az elhunyt nem hagy hátra gyermekeket? Osztozik-e a szülő a házastárssal? Kevesek számára tisztázott, hogyan működnek az öröklési szabályok, ha nem készült végrendelet – pedig a téma fontos, hiszen napi szinten határozza meg életünket.

Az új Polgári Törvénykönyv lassan két éve hatályban van. A cégek, civil szervezetek létesítő okiratának módosítására nyitva álló átmeneti időszak 2016. március 15-én lejár.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara reagált Vékás Lajos professzor nyílt levelére a Polgári Törvénykönyv felmerült módosítási lehetőségeiről.

Idegenkednek az állampolgárok a közjegyzőségtől, pedig a tisztviselőknek komoly szerepük van abban, hogy egyes ügyeknek már nem kell évekig elhúzódniuk. Legutóbb az új európai öröklési rendelet tette egyszerűbbé az uniós polgárok hagyatéki ügyeit, hamarosan pedig a digitális okmányok kerülhetnek sorra. A Közjegyzők Világszövetségének és az Európai Közjegyzői Szervezet elnöke szerint most a népszerűsítés ideje jött el.

Cikkünk első részében bemutattuk azt az olcsó és hatékony megoldást, amivel hozzájuthatunk pénzünkhöz akkor is, ha már lejárt a tartozás megfizetésének határideje. Megnéztük, hogyan működik a fizetési meghagyás, milyen esetekben alkalmazhatjuk és mikor nem. Mi történik azonban akkor, ha nem ismeri el az adós a követelésünket? Mi a teendő, ha mi kapunk fizetési meghagyást – megítélésünk szerint jogtalanul? Hogyan járjunk el, ha a kötelezett nem magyar, hanem egy másik uniós tagállam területén él vagy működik? Cikkünk második részében ezekkel a kérdésekkel is foglalkozunk.

Rendkívül bosszantó dolog, ha tartoznak nekünk, az összeg nagyságától függetlenül. Sokan csak legyintenek, hogy arra már keresztet vethetünk – kisebb pénzekért senki sem szeretne hosszabb bírósági csatározásba bonyolódni, verőlegényeket küldeni pedig egyáltalán nem civilizált megoldás és pláne nem törvényes. Fontos tudni, hogy létezik olcsó és hatékony megoldás is: a fizetési meghagyás. Ilyenkor az adós a lakcímére, értesítési címére kap egy hivatalos közjegyzői határozatot arról, hogy kinek miért és mennyivel tartozik.

Sokkal kevesebb végrehajtás indult idén, mint a korábbi években - ősszel nagyot változik a rendszer, a hitelezők kivárnak.

A visszamaradó devizahitel is öröklődik, de visszautasítható, viszont, ha hitelt nem kérjük, a vagyont se kapjuk meg.