A modern technológia soha nem látott mértékben könnyítheti a szerződéskötést és támogatja a termékek, szolgáltatások eladását, az eladás nagy földrajzi régiókra való kiterjesztését. A következő évtizedben világszerte tömegesen elterjedhet a tisztán elektronikus szerződéskötés, amely már nem igényli majd a szerződő felek közötti fizikai érintkezést.
Gyors és olcsó
A szerződéskötés jövőjét könnyen lehet, hogy a blockchain rendszerekben jelenleg is alkalmazott – a kriptovalutában kötött tranzakciókra létrehozott – okosszerződések jelentik majd, amelyek száma rohamosan nőtt az elmúlt években: az egyik legismertebb blokklánc rendszerben, az Ethereum-ban kötött okosszerződések száma tavaly például meghúszszorozódott, és világszerte okosszerződések létrehozásával kísérletezik már számos bank, pénzügyi szolgáltató, illetve egyes tőzsdék is. A szerződéskötésnek ez a módja nem véletlenül lehet népszerű, hiszen nemcsak gyors, egyszerű és olcsó, hanem nagy földrajzi távolságokra kiterjedő szerződési forgalmat képes generálni – írja közleményében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.
Nem árt óvatosnak lenni!
A tisztán elektronikusan, vagy a kibertérben kötött szerződések azonban számos új biztonsági kérdést vetnek fel, ez is az oka annak, hogy Magyarországon egyelőre nem terjedtek el a szerződéskötés ezen formái.
„Évről évre egyre többen – ma már az ügyfelek mintegy 10 százaléka – kérik az okiratok olcsóbb és egyszerűbb hiteles kiadmányait elektronikusan a közjegyzőktől, arra azonban alig akad példa, hogy üzletfelek között a teljes szerződéskötési folyamat is elektronikusan történjen meg – mondja dr. Parti Tamás.
A Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke szerint a technológiai és jogi háttér ugyan biztosítva van ehhez, mégis több tényező óvatosságra inti a gazdasági szereplőket. A legnagyobb kockázatok a felek azonosítása és a jogérvényesítés területén mutatkoznak, azaz, hogy szerződésszegés esetén számon tudjuk-e kérni szerződött partnerünkön a kötelezettségeket. Bár az elektronikus azonosítási lehetőségek és a smart szerződések remekül működnek a kibertérben, de lényegében elszakadnak az adós/partner valódi, fizikai személyétől, vagyonától, gazdasági és jogi környezetétől. A fizikai távolság, vagy az EU-n belüli gyors személy és vagyonmozgás lehetősége miatt így az adós, vagy üzleti partner több lehetőséget kap az elrejtőzésre.
Segít a közjegyző
Ezért továbbra is szükség van olyan jogi megoldásokra, amelyek az ilyen kockázatok kezelésére megfelelő segítséget nyújthatnak, és a kiberteret összekötik a fizikai valósággal – hangsúlyozta Parti Tamás. A közjegyzői eljárások képesek támogatni az elektronikus szerződéskötést a szerződők fizikai azonosítása és a jogérvényesítés vonatkozásában is: az ország összesen 315 pontján működő közjegyzők nemcsak kétséget kizáróan tudják azonosítani a szerződő feleket – ez akár a szerződés hatályba lépésének feltétele is lehet –, hanem szerződésszegés esetén, az elektronikus szerződéshez kapcsolt közjegyzői okirat alapján azonnal közvetlen bírósági végrehajtás indítható bárhol az Európai Unió területén.
„A közjegyző eljárása tehát a valós fizikai személyhez horgonyozza a kibertérben született szerződést/jogviszonyt, országhatárokon átnyúló módon, kizárva az említett aggályokat” – mondja Parti Tamás.
A közjegyzői okiratok biztonságos és gyors elektronikus kiállítását 2019-től a Magyar Országos Közjegyzői Kamara új Ügykezelő és kommunikációs rendszere is segíti. A rendszere egységes elektronikus hálózatba foglalja a közjegyzői irodákat, lehetővé téve, hogy a közjegyzők az egész ország területén valós időben együttműködjenek, iratokat és adatokat továbbítsanak közhiteles elektronikus formában – jelentették be a konferencián. A magyar közjegyzők azon dolgoznak, hogy a rendszer mielőbb európai szintre is kiterjedjen.
A külképviseleti és átjelentkező választókon múlt az eredmény.
