A kínai állami média jelentése szerint 103 éves korában elhunyt Csen Ning Jang Nobel-díjas fizikus, a világ egyik legbefolyásosabb fizikusa. A CCTV által közzétett gyászjelentésben betegséget jelöltek meg a halál okaként.
Yang és elméleti fizikus társa, Lee Tsung-Dao 1957-ben közösen kapták meg a fizikai Nobel-díjat a paritástörvények terén végzett munkájukért, amely fontos felfedezésekhez vezetett az elemi részecskékkel – az anyag építőköveivel – kapcsolatban – írja a BBC.
Yang emellett a pekingi rangos Tsinghua Egyetem professzora és az intézmény Haladó Tanulmányok Intézetének tiszteletbeli dékánja is volt.
1922-ben született Kína keleti Anhui tartományában, ötgyermekes család legidősebb tagjaként, és a Tsinghua Egyetem campusán nőtt fel, ahol édesapja matematikaprofesszor volt. Tizenévesként Yang azt mondta a szüleinek: „Egy nap én is meg akarom nyerni a Nobel-díjat.”
Fotó: DepositPhotos.com
Ezt az álmot 35 éves korában valósította meg, amikor Lee-vel közösen végzett, a paritás törvényét vizsgáló munkája 1957-ben elnyerte a kitüntetést. A Nobel-bizottság méltatta „átható kutatásaikat, amelyek fontos felfedezésekhez vezettek az elemi részecskékkel kapcsolatban”.
Yang 1942-ben szerezte természettudományi diplomáját a kunmingi Nemzeti Délnyugati Egyetemen, majd később a Tsinghua Egyetemen mesterdiplomát szerzett. A kínai-japán háború végén a Tsinghua ösztöndíjjal az Egyesült Államokba utazott, és a Chicagói Egyetemen tanult, ahol Enrico Fermi olasz fizikus, a világ első atomreaktorának feltalálója alatt dolgozott .
Termékeny pályafutása során a fizika minden területén dolgozott, de különösen érdeklődött a statisztikus mechanika és a szimmetriaelvek iránt. Yang 1957-ben megkapta az Albert Einstein-emlékdíjat, majd 1958-ban a Princetoni Egyetem díszdoktori címet adományozott neki.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
