A cikk első részét itt olvashatja >>
Mit tehet, aki fizetési meghagyást kap?
Ahogy azt korábban is írtuk: a fizetési meghagyás, ha annak jogosságát, összegét nem vitatják a kézhezvételtől számított 15 napon belül közjegyzőnél, jogerőre emelkedik, és megindulhat a kötelezettel szemben a végrehajtás. Az is előfordulhat, hogy a kötelezett elismeri a tartozást, és szándékában áll fizetni – ezt megteheti egy összegben, vagy kérhet részletfizetést is. A részletfizetési kérelmet a közjegyzőnek kell benyújtani, aki elbírálja azt.
Az adós azonban nem köteles belenyugodni abba, hogy pénzt követelnek rajta. Ha nem találja jogosnak a követelést, ellentmondást kell küldeni annak a közjegyzőnek, aki a meghagyást küldte. Ha postai úton küldjük az ellentmondásunkat, mindenképp ajánlott, tértivevényes formában tegyük, de lehetőségünk van személyesen is intézkedni, ilyenkor mindig kérjünk igazolást a dokumentum átvételéről.
Az ellentmondásban röviden indokolnunk kell, miért nem értünk egyet a követeléssel: például vitatjuk a teljes tartozást, vagy csak az összeggel kapcsolatban van kifogásunk. A tényállás komolyabb fejtegetésére azonban nincs szükség, erre később bőven lesz lehetőségünk: ha ugyanis 15 napon belül eljut a közjegyzőhöz az ellentmondás, akkor bíróság elé kerül az ügy.
Mi történik, ha nem ismeri el az adós a követelésünket?
A peres eljárásban már alaposan megvizsgálják, hogy jogos-e a követelés, bizonyítási eljárást is indítanak. Bár bizonyos esetekben – 1 millió forintos összeg fölött – a fizetési meghagyás kihagyásával egyből a bírósághoz is fordulhat az, akinek követelése van, szem előtt kell tartani azt is, hogy ez lényegesen költségesebb és hosszadalmasabb eljárás.
A polgári peres eljárás helyett – ha az adós nem magánszemély, hanem gazdasági társaság – választható a felszámolás is. Ennek célja, hogy megállapítsák a cég fizetésképtelenségét, jogutód nélkül felszámolják, vagyonából kifizessék a tartozást. Ez lehet gyorsabb és olcsóbb út a pereskedésnél - de nem zárja ki, hogy az eljárás végén az el nem ismert tartozást az adós polgári perben követelje vissza, így a végén mégis a bíróságon köthet ki az ügy.
Mit tehetünk, ha egy másik európai országban él vagy működik a kötelezett?
Persze ma már egyáltalán nem törvényszerű, hogy aki nekünk tartozik, az magyar állampolgár vagy cég. Nehezebb ügynek tűnhet, ha egy másik európai uniós tagállam polgárával vagy vállalatával szemben próbáljuk érvényesíteni követelésünket, pedig ma már erre is van viszonylag gyors és hatékony megoldás. Az európai fizetési meghagyásos eljárás alapvetően ugyanúgy működik, mint a magyar, még a költségei is megegyeznek (a követelés összegének 3 százaléka, legalább 5000, legfeljebb 300 000 forint).
A határidőkben van némi eltérés: a közjegyzőknek 30 napjuk van a fizetési meghagyás kibocsátására, és az adós is több időt kap arra, hogy ellentmondást adjon be: 30 nap a határidő. Az eljárásnak nincs felső határa, akár 400 millió forint összeget meghaladó követelés esetében is alkalmazható. További előnye, hogy ha az adós időben jelzi, hogy nem ért egyet a követeléssel, a peres eljárás magyar bíróság előtt indul meg. Ha viszont nem él ellentmondással 30 napon belül, a meghagyás jogerőre emelkedik, és a követelés behajthatóvá válik.
Képtelen magához térni a forint a sorozatos pofonokból. 
