Az ismert statisztikák szerint a házasságok 52 százaléka a házasság felbontásával végződik. Azt is mutatják a számok, hogy a felek közötti viszony 92 százalékban az „osztozkodás” során, sok esetben helyreállíthatatlanul megromlik. Illusztrálva a számtalan mindennapos esetet, lehetőségeiket, és hogy hol hibáztak, bemutatjuk Andreát és Gábort.
Minden olyan szépen indult
Andrea, egy sikeres kisvállalkozás tulajdonosa, két éve hozzáment a nála kisebb bevétellel rendelkező, kisgyerekes Gáborhoz. Hamarosan megszülte közös gyermeküket, így otthon maradt a háztartást vezetni. Két év után azonban válni készülnek – Andrea viszont aggódik, mivel nem írtak házassági szerződést, így nem tudja, mi történik vállalkozásával. Közös vagyonná vált vajon? És amíg ő nem volt kereső, addig a Gábor által felhalmozott javakból jut majd valami, vagy egyedül kell boldogulnia? Andrea és Gábor vagyonára – hiszen vagyonközösségi szerződéssel nem rendelkeztek -, az életközösség fennállása alatt a házastársi vagyonközösség szabályai lesznek az irányadók, mind az aktívumok, mind az esetleges tartozások tekintetében. Egyik fél sem volt kellően előrelátó ugyanis az eljövendő közös életük gazdasági, jogi szabályozását illetően.
|
| dr. Böröcz Helga |
Gazdasági viszonyaikat jelen esetben akkor lesznek kénytelenek rendezni, amikor esetleg már közöttük a bizalom megromlott. A vagyonközösséghez tartozó, de az egyik házastárs foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége folytatásának céljára szolgáló vagyontárgyak használatának és kezelésének joga azt a házastársat illeti meg, aki a foglalkozást gyakorolja vagy a vállalkozói tevékenységet folytatja; feltéve hogy a másik házastárs azt nem kifogásolta.
A háztartást vezető – és így az üzletből időszakosan kiesett fél, általában a feleség- inkább csak sejti, hogy a férj a társas vállalkozásokban pénzügyileg mennyire érintett, de azzal nincs tisztában, hogy a társas vállalkozás pénzügyi mérlege naprakészen milyen státust mutat. Az üzleti életben pedig egyáltalán nem előnyös, sok esetben pedig kifejezetten üzletrontó lehet az üzletrész házassági vagyonközösség megszüntetése miatti pereskedés.
Kinek mi jut a cégből?
Ha a házastárs egyéni cég, szövetkezet vagy gazdasági társaság tagja vagy részvényese, tagsági vagy részvényesi jogait önállóan, házastársa hozzájárulása nélkül gyakorolhatja abban az esetben is, ha vagyoni hozzájárulását a házastársi közös vagyonból biztosították; de erről a házastársát rendszeresen tájékoztatnia kell. Andrea különösen nehéz helyzetbe kerülhet, ha pl. a családi cég egy betéti társaság és esetleg tartozások is vannak.
Betéti társaság esetén különös jelentősége van a gazdasági társaságban betöltött pozíciónak, ugyanis eltérő pl. a tartozásokért való felelősség, ha a házasfelek akként létesítenek betéti társaságot, hogy valamelyik fél a beltag és a másik fél a kültag, az ún. csendestárs vagy akként pl., hogy mindkettő a betéti társaság beltagja. Gyakoribb az előző eset, és itt mindig problémás, hogyan felel a kültag a beltag házastársnak a betéti társaság vagyonával nem fedezett tartozásaiért.
A betéti társaság speciális, hiszen ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi, úgy a társaság kötelezettségeiért a beltag a saját vagyonával felel., A kültag vagyoni felelőssége korlátozott, csak a vagyoni betétje erejéig felel. Bonyolultabb a helyzet, ha a házasfelek akként építették fel közös életüket, hogy pl. a társas vállalkozás tulajdona az általuk lakott lakás vagy a családi autó.
Ebben az esetben mind egymás irányába, mind a társaság irányába elszámolási kötelezettség keletkezhet, amely megnehezíti a házastársak saját szerzeményének tiszta formában való megjelenését az esetleges bizonyítási eljárásban vagy egyezségi kísérlet során. A társaság által az ingatlanban eszközölt értéknövelő beruházások, vagy a társaság érdekében történt gépjárműhasználat során felmerülő kopás elszámolása csak néhány a kérdések közül, amely felmerülhet a társasági vagyon és házastársak külön vagyona megállapítása körében.
Nem a bizalmatlanság, hanem a bölcsesség jele
Andrea és Gábor megelőzhette volna a viszálykodást, ha közös életük kezdetén félre teszik azt a tévhitet, hogy a vagyonközösségi szerződés bizalmatlanság a másik fél irányába és vagyonközösségi szerződésben rendezik – már kialakult- vagyoni viszonyaikat.
|
| Magyar Országos Közjegyzői Kamara |
A Klasszis Média Lapcsoport állandó szerzője, Bod Péter Ákos a nemzetgazdasági miniszter által jegyzett versenyképességi stratégiát elemzi. 
