Végrehajtás elrendeléséhez minden esetben szükséges egy végrehajtásra alkalmas okirat. Ez leggyakrabban jogerős bírósági vagy közjegyzői határozat, de lehet például közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalás is. A végrehajtható okiratok fajtái közül a végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyást az Európai Unió tagállamainak területén (Dánia kivételével) külön megfeleltetési eljárás nélkül olyanként kell elfogadni, mintha a végrehajtás helye szerinti tagállamban állították volna ki. Az európai fizetési meghagyásos eljárás adott esetben kiválthat egy külföldön indított, drága, bonyolult és jogi képviselőt igénylő pert; különösen alkalmas például vállalkozások egymás közötti tartozásainak érvényesítésére.
Magyarországon 2010. június 1. óta közjegyzői hatáskörbe tartozik az európai fizetési meghagyásos eljárás lefolytatása, tehát azt nem a bíróságnál kell kezdeményezni. Az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes. Az eljárásra alkalmazandó jogszabályok többszintűek. A rendeletben részes tagállamokban közvetlenül alkalmazandó az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló Rendelet.1 Amennyiben a Rendelet eltérően nem rendelkezik, a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény („Fmhtv.”) külön fejezete szól az eljárásnak a belföldi fizetési meghagyásos eljárástól való eltéréseiről.2
Az eljárás Dánia kivételével az Európai Unió tagállamainak területén alkalmazható, de kizárólag polgári és kereskedelmi ügyekben (öröklési, házassági vagyonjogi követeléseknél, csődeljárás esetében például nem). A jogosultnak persze továbbra is jogában áll a nemzeti jogban előírt eljárásokat igénybe venni.
Európai fizetési meghagyás kibocsátását kérheti bármely jogosult, ha a pénz fizetésére kötelezett egy másik tagállamban rendelkezik lakóhellyel (tartózkodási hellyel) vagy székhellyel. Az eljárás rendkívül egyszerű, a belföldi fizetési meghagyásos eljárással szemben papír alapon folyik, formanyomtatványok használatával, melyet magyar nyelven, valamint a kézbesítés helye szerinti tagállam nyelvén kell kitölteni egy-egy példányban (a formanyomtatványok itt érhetőek el). Jogi képviselőre az eljárásban nincs szükség, a közjegyző kérelemre segítséget nyújt az irat kitöltésében.
A közjegyző 30 napon belül megvizsgálja a kérelmet és amennyiben megfelelően van kitöltve - azaz többek között megfelelően megállapítható a magyar közjegyző joghatósága és a jogosult bizonyítékokat is kötelezően felsorolt -, kiállítja és kézbesíti az európai fizetési meghagyást a kötelezettnek. A kézbesítésre vonatkozó szabályok tekintetében a Rendelet a belföldi fizetési meghagyásnál szigorúbb előírásokat tartalmaz - ezekről mindenképp tájékozódjunk a közjegyzőnél! Kézbesítési vélelem útján például nincs helye az európai fizetési meghagyás külföldre történő kézbesítésének. A kötelezett a kézhezvételtől számított 30 napon belül küldheti vissza az ellentmondását, ez esetben az eljárás perré alakul és a közjegyző továbbítja az ügyet a magyar bírósághoz (ha ezt a jogosult nem kívánja, a formanyomtatványon jelezheti előre).
Előnye az európai fizetési meghagyásnak, hogy nincs szükség előzetesen létrejött közjegyzői okiratra a követelésről, továbbá amíg nem alakul perré az eljárás, nem kell iratokat csatolni. Az eljárás díja megegyezik a magyar fizetési meghagyásos eljáráséval, amely a főkövetelés 3%-a, de legalább 5.000, legfeljebb 300.000 Ft és a közjegyzőnek fizetendő. A legnagyobb előny azonban, hogy ha a fizetési meghagyás szabályszerűen kézbesítésre került és a kötelezett nem vitatja a követelést, a közjegyző végrehajthatóvá nyilvánítja az európai fizetési meghagyást, és azzal bármely tagállam területén az adott tagállam végrehajtási eljárási szabályai szerint, minden további megfeleltetési eljárás nélkül végrehajtás kezdeményezhető.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara statisztikái szerint 2010. június 1. napja óta a magyar közjegyzőknél 2360 db európai fizetési meghagyásos ügy indult, a legkülönbözőbb követelések behajtása iránt: szállodai szoba meg nem fizetett díja, termék vételárának meg nem fizetése, televíziós társaság külföldi sugárzási jogdíjának meg nem fizetése, vagy repülőjárat késése okán követelt kártérítés esetében is kezdeményezték, nemcsak vállalkozások, de magánszemélyek is. Az eljárás egyre szélesebb körben ismert, mivel még az esetleges kézbesítési nehézségek ellenére is gyorsabb és sokkal olcsóbb a pernél. A jogosultnak ahhoz, hogy végrehajtható okirathoz jusson, a kérelem kitöltésén és a díj megfizetésén kívül lényegében semmit nem kell tennie.
A magyar közjegyző által kiállított, végrehajtható európai fizetési meghagyás alapján Magyarországon az ügyben eljárt közjegyző, míg a külföldön kiállított és Magyarországon végrehajtani kért európai fizetési meghagyás tekintetében pedig az adós lakóhelye, székhelye, végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság rendelhet el végrehajtást.
|
| Magyar Országos Közjegyzői Kamara |
1. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 1896/2006/EK rendelete
2. Az Fmhtv. háttérjogszabálya a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény („Pp.”), míg a magyarországi végrehajtásra és a külföldi végrehajthatósághoz szükséges formanyomtatvány kiállítására a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény („Vht.”) szabályai alkalmazandók.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
