Mikor lesz adásvétel a tulajdon átruházásából?
Az adásvételi szerződés a tulajdonátruházó szerződések legfontosabb típusa, mindenki által ismert jogügylet. A hétköznapok során számtalan esetben találkozhatunk adásvételi ügyletekkel, hiszen az átlagos bolti bevásárlástól kezdve személygépkocsi megvételén keresztül egészen egy ingatlan megvásárlásáig minden ellenérték fejében történő tulajdonjog átruházás adásvételnek minősül. A legfontosabb fogalmi elem tehát a visszterhesség, vagyis az ellenérték megfizetése, ez határolja el az adásvételi szerződést a tulajdonátruházó szerződések más típusaitól, így az ajándékozástól és a csereszerződéstől.
A tulajdonjog tartalmára és átruházására, valamint a szerződésekre vonatkozó általános rendelkezéseket, illetve az adásvételi szerződésekre vonatkozó speciális szabályokat a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. A tulajdonjog átruházása során a jogszabály különbséget tesz a tulajdonjog tárgya tekintetében, hiszen míg ingó dolog tulajdonjogának átruházásához a szerződés és a dolog birtokának átruházása szükséges, addig ingatlan tulajdonjogának átruházásánál a szerződésen kívül a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.
A szerződés általánosságban a felek olyan kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatát jelenti, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A felek szabadon köthetnek szerződést és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet, egyúttal szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát is. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges.
Mire figyeljünk ingatlanok adásvételénél?
|
| Dr. Mikó Ádám |
Adásvételi szerződés alapján tehát az eladó a dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő pedig a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. Fontos rendelkezés, miszerint ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az eladó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is, továbbá az adásvételi szerződést írásba kell foglalni. Ingatlanok esetén a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének elsősorban közjegyző által készített közokirat, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye.
A jogszabályok speciális rendelkezéseket fogalmaznak meg a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozóan. A föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló, ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által közokiratba foglalt, külön jogszabályban meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkező okmányon elkészített, és hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződés bejegyzés alapjául akkor szolgálhat, ha annak eredeti példányán szerepel a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásáról szóló záradék.
Ezért jó a közjegyzőt is bevonni
Az adásvételi ügyletek során sok esetben közjegyző jár el. A közjegyzői okirat előnye, hogy külön bírósági határozat nélkül is végrehajthatóvá válik a szerződés tartalma. Ez azt jelenti, ha valamelyik fél nem teljesít – így például nem fizeti meg a vételárat, vagy nem adja birtokba az ingatlant -, a másik félnek nem kell bírósághoz fordulnia és hosszú éveken keresztül pereskednie.
Amennyiben tehát az egyik fél a közjegyzői okiratban vállalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a másik fél kérelmére a közjegyző a közokiratot végrehajtási záradékkal látja el. A végrehajtási záradék alapján a végrehajtó közvetlenül, peres eljárás nélkül végrehajtja a szerződésben foglalt kötelezettségeket. Összességében tehát a közjegyzői okirat segítségével elkerülhetőek a jogviták.
|
| Magyar Országos Közjegyzői Kamara |
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
