Anikó és Tibor úgy döntöttek, segítik tanulmányaiban jól haladó keresztfiukat, Pétert, ezért tavaly karácsonyra egy használt autóval ajándékozták meg, hogy a fiú könnyebben közlekedhessen a lakhelyétől távoli egyetemére. A kulcs átadásakor azonban figyelmeztették: az autót azért kapja, hogy ezzel is egyszerűbb legyen elvégezni az iskolát, így csak abban az esetben tarthatja meg az ajándékot, ha a terveknek megfelelően, tavasszal lediplomázik. Péter azonban elhanyagolta tanulmányait, így a diplomáját még a mai napig sem vette át. Keresztszülei most úgy gondolják, hogy bár csak szóban egyeztek meg az ajándékozás feltételeiről, az autó részükre visszajár.

A házassági szerződés nem a bizalmatlanság, hanem a tervezés jele. A házasságok több mint fele válással végződik Magyarországon, és ezek között is többségben vannak azok, amelyek csúnya vagyoni hercehurcává fajulnak. Mindkét fél számára megoldást jelenthet, ha időben határozunk arról, kit mi illet, ha különválnak az utak - véli a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértője.

Ahogyan annak idején, az erőgépek elterjedésének időszakában a gépek erejének méréséhez és megértéséhez hívta segítségül az emberiség az addig ismert legáltalánosabban elterjedt egységnyi erőként kifejező dolgot, azaz egy ló erejét, úgy hívjuk segítségül a 4.0 ipari forradalom jelenségeinek megértéséhez és kifejezéséhez a meglévő hagyományos fogalmainkat, mint például az intelligencia, a tanulás, a problémamegoldás, a stratégia vagy akár a hitelesítés fogalmát.

Gyakran merülhet fel olyan helyzet, hogy az elvárásainkon alul teljesítik a kifizetett szolgáltatásokat, aztán csak széttárja üzleti partnerünk a kezét, hogy ő bizony mindennek maximálisan eleget tett. Jó, ha tudjuk, hogy ilyen károkozás esetén is van megoldás, ehhez pedig elég egy közjegyző segítségét kérni.

Mindkét fél jobban jár átlátható és hiteles bérleti szerződéssel.

A zálogjogok nyilvántartásának rendszere jelentős átalakuláson esett át 2014-ben: a zálogjogok a korábbi közhiteles nyilvántartás helyett a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kerülnek bejegyzésre. Az új rendszer ugyan gerjesztett szakmai vitákat, de egyértelmű, hogy a rendszer biztonságosabb és átláthatóbb a korábbiaknál, ez pedig jó hatással van a gazdasági szereplők finanszírozási ügyleteire.

A zálogjogok nyilvántartásának rendszere jelentős átalakuláson esett át 2014-ben: a zálogjogok a korábbi közhiteles nyilvántartás helyett a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kerülnek bejegyzésre. Az új rendszer ugyan gerjesztett szakmai vitákat, de egyértelmű, hogy a rendszer biztonságosabb és átláthatóbb a korábbiaknál, ez pedig jó hatással van a gazdasági szereplők finanszírozási ügyleteire.

Fizetési meghagyásos eljárással könnyű a kintlévőségek érvényesítése.

A hosszú jogviták elkerülésének eszköze az adásvételi szerződés. Mire figyeljünk mindenképp, ha tulajdonosként ingatlant adunk el vagy vevőként lakást, házat, vagy akár erdőgazdasági hasznosítású földet szeretnénk venni? Miért érdemes közjegyzőt is bevonni az adásvétel folyamatába? Ezekre a kérdésekre adunk most választ.

Elszállított termékek, teljesített szolgáltatások: évente több ezer alkalommal maradhatnak hoppon és kezdhetnek hosszadalmas nemzetközi perekbe magyar cégek és állampolgárok. Aggodalomra semmi ok, több európai uniós jogforrás is biztosítja, hogy a külföldi (azaz külföldön élő, külföldön bejegyzett) kötelezettel szemben felmerült pénzköveteléseink Magyarországon kívül is érvényesíthetőek legyenek.

Mi történik az örökséggel, ha az elhunyt nem hagy hátra gyermekeket? Osztozik-e a szülő a házastárssal? Kevesek számára tisztázott, hogyan működnek az öröklési szabályok, ha nem készült végrendelet – pedig a téma fontos, hiszen napi szinten határozza meg életünket.

A mennyezeti lámpáknak leeshet az üvegbúrája. Három terméket visszahívnak.

2016-tól tartozás-elismerés, jogerős ítélet vagy fizetési meghagyás után jegyezhetnek be jelzálogot ingatlanra tartozás esetén. Az újításból az adós és a társasház is profitálhat.

Az új Polgári Törvénykönyv lassan két éve hatályban van. A cégek, civil szervezetek létesítő okiratának módosítására nyitva álló átmeneti időszak 2016. március 15-én lejár.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara reagált Vékás Lajos professzor nyílt levelére a Polgári Törvénykönyv felmerült módosítási lehetőségeiről.

Cikkünk első részében bemutattuk azt az olcsó és hatékony megoldást, amivel hozzájuthatunk pénzünkhöz akkor is, ha már lejárt a tartozás megfizetésének határideje. Megnéztük, hogyan működik a fizetési meghagyás, milyen esetekben alkalmazhatjuk és mikor nem. Mi történik azonban akkor, ha nem ismeri el az adós a követelésünket? Mi a teendő, ha mi kapunk fizetési meghagyást – megítélésünk szerint jogtalanul? Hogyan járjunk el, ha a kötelezett nem magyar, hanem egy másik uniós tagállam területén él vagy működik? Cikkünk második részében ezekkel a kérdésekkel is foglalkozunk.

Rendkívül bosszantó dolog, ha tartoznak nekünk, az összeg nagyságától függetlenül. Sokan csak legyintenek, hogy arra már keresztet vethetünk – kisebb pénzekért senki sem szeretne hosszabb bírósági csatározásba bonyolódni, verőlegényeket küldeni pedig egyáltalán nem civilizált megoldás és pláne nem törvényes. Fontos tudni, hogy létezik olcsó és hatékony megoldás is: a fizetési meghagyás. Ilyenkor az adós a lakcímére, értesítési címére kap egy hivatalos közjegyzői határozatot arról, hogy kinek miért és mennyivel tartozik.

Jelentősen átalakult a zálogjogi nyilvántartás rendszere, az új szabályok szerint bárki letöltheti az internetről a hitelbiztosítéki nyilatkozatát és tájékozódhat a zálogjogok fennállásáról. De mi az a hitelbiztosítéki nyilvántartás? Ki és hogyan tehet nyilatkozatot, mennyibe kerül ez és hogyan kell regisztrálni ahhoz, hogy ezt megtehesse a felhasználó? A Magyar Országos Közjegyzői Kamarát kérdeztük.

Az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésekor az öröklési jogban jelentős változások léptek életbe – hívta fel a figyelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. Erről a Privátbankár két részes cikket közölt. Az első részben azzal foglalkoztunk, hogy mi van akkor, ha az örökhagyó nem végrendelkezett, a második részben a végrendelkezésről és a köteles részről volt szó. A ráadás cikkben az olvasói kérdéseket válaszoljuk meg.

Az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésekor az öröklési jogban jelentős változások léptek életbe – hívta fel a figyelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. A cikk első részében azzal foglalkoztunk, hogy mi van akkor, ha az örökhagyó nem végrendelkezett, most a végrendelkezésről és a köteles részről lesz szó.

Magyarországon tavaly március 15-én új Polgári Törvénykönyv lépett hatályba, amelynek elsődleges célja, hogy a korábbi, mára elavulttá vált, 50 éves szabálygyűjteményt a társadalom jelenlegi viszonyaihoz igazítsa, optimalizálja és ezáltal erősítse a jogbiztonságot. A törvény hatálybalépésekor az öröklési jogban is jelentős változások léptek életbe – hívta fel a figyelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. Két részes cikkben tekintjük át, hogy mik változtak.