A Mokk elismerte, hogy az új Polgári Törvénykönyv megszületése a 2013-as év kiemelkedő eseménye volt, a modern magyar jogtörténet mérföldköve. Hosszú munka előzte meg, s egy vitathatatlanul nagyszerű, kiemelkedő magánjogi alkotás jött létre.
Az új Ptk. nem csak újszerű megoldásokat tartalmaz, de tagadhatatlanul érződik a résztvevők kreativitása, jobbító szándéka és az az alaposság, amellyel a bírói gyakorlatot kívánták a kódex részévé tenni.
Az irány jó, csak nem elég?
Ennek ellenére azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy igen szűkös a kódex szövegébe bekerült, bírói gyakorlaton kívülálló szakmai tapasztalat mértéke. Egy ilyen léptékű munka természetes velejárója, hogy előfordulnak olyan megfogalmazások, amelyek nem egyértelműek (pl. elévülés megszakadása), esetenként nem alkalmazhatóak (pl. a közjegyzői letétbe helyezett végrendelet felvételi hatálytalansága), vagy amelyek – átgondolás hiányában – nehezítik a jogérvényesítést (pl.: a felhasznált ági vagyon öröklésének kérdése).
Vannak hiányosságok
Sajnos a hitelbiztosítéki nyilvántartás, bár számos erénnyel rendelkezik, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A jelenlegi, közzététel zálogjogi rendszer ugyanis nem közhiteles, így nem nyújt kellő garanciát a feleknek, ráadásul jelentősen csökkenti a forgalom biztonságát és negatívan hat a kis- és középvállalkozások hitelezésére.
Az új kódexből érezhetően hiányoznak az önálló zálogjog és a vagyont terhelő zálogjog intézményei – az ebből adódó problémák kezelésére pedig a körülírással meghatározott ingó zálogjog nem alkalmas. A közhitelesség minél teljesebb érvényesülése érdekében és az elmúlt két év tapasztalata alapján kijelenthető, hogy indokolt visszatérni a valódi, közhiteles nyilvántartáshoz.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szerint a polgári törvénykönyv nem egy tudományos cikk, hanem egy, az életünket szabályozó jogszabály. Tagadhatatlan Vékás professzor úr kiemelkedő szerepe a megalkotásában, de mint fogalmaznak, a törvény hibáinak javítása nem csak joguk, hanem kötelességük is.