A 2014-ben hatályba lépett Polgári Törvénykönyv jelentősen átalakította a zálogjogok nyilvántartásának rendszerét. Az ingó dolgokon, jogokon és követeléseken alapított zálogjogok a korábbi közhiteles zálogjogi nyilvántartás helyett a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kerülnek bejegyzésre. Ugyancsak a hitelbiztosítéki nyilvántartás tartja nyilván a lízingbeadás tényét, a faktoringot és a tulajdonjog-fenntartással történő eladás tényét.
dr. Rák Viktor |
A Polgári Törvénykönyv esetleges módosítása körüli, 2016-ban kibontakozott szakmai vitában – részben az elmúlt két év tapasztalatai alapján – a hitelbiztosítéki nyilvántartással szemben számos kritika fogalmazódott meg, melyek közül a leghangsúlyosabb a közhitelesség hiánya volt. A kritikai észrevételek tiszteletben tartása mellett ugyanakkor fontos azt is hangsúlyozni, hogy a hitelbiztosítéki nyilvántartásnak vannak elvitathatatlan pozitívumai.
A hitelbiztosítéki nyilvántartás ugyan nem közhiteles, azt viszont hitelesen tartalmazza, hogy adott hitelbiztosítéki nyilatkozat mikor és milyen tartalommal lett rögzítve. Így a nyilvántartás a lehető legbiztosabban szolgáltat információt a tekintetben, hogy a bejegyzéshez szükséges nyilatkozatok tartalmukban megfelelnek a bejegyzésnek, s a nyilatkozatot a nyilvántartás szerinti időpontban az tette, akit a nyilvántartás feltüntet. Azt is mondhatjuk tehát, hogy a hitelbiztosítéki nyilvántartás a dologi hatályú bejegyzést illetően teljes mértékben valósághű.
A hitelbiztosítéki nyilvántartás másik nagy előnye, hogy gyakorlatilag meghamisíthatatlan. Mivel hitelbiztosítéki nyilatkozatot csak regisztrált felhasználó és csak regisztrált felhasználóval szemben tehet, a felek nyilatkozataikat a hitelbiztosítéki rendszeren keresztül tehetik meg egymás felé. Ebből következően ahhoz, hogy egy megtett hitelbiztosítéki nyilatkozat meghamisítható legyen, vagy az egyik fél (ad absurdum a nyilatkozatot rögzítő közjegyző, illetve ügyvéd) elektronikus aláírását kellene ellopni, vagy pedig magát az informatikai rendszert feltörni. Mindkét módszer szinte leküzdhetetlen akadályt jelent egy átlagos felhasználónak, így a hitelbiztosítéki nyilvántartás lényegében az egyik legbiztonságosabb nyilvántartásnak tekinthető.
A nyilvántartás biztonságos voltát az is erősíti, hogy a bejegyzések hitelbiztosítéki nyilvántartásból való törléséhez a jogosult hallgatólagos vagy kifejezett hozzájárulására van szükség. Nem fordulhat elő tehát, hogy a kötelezett egyoldalúan (akár csalárd módon, a jogosult tudta és beleegyezése nélkül) törli a zálogjogot.
A hitelbiztosítéki nyilvántartás bemutatott pozitívumai biztosítják azt, hogy a nyilvántartás – közhitelesség nélkül is – elősegítse az üzleti kapcsolatok élénkítését, s szabályozott kereteket nyújtson a gazdasági szereplőknek a finanszírozási ügyletek bonyolításához.
Magyar Országos Közjegyzői Kamara |