Az új Ptk. jelentősen átalakította a zálogjogi szabályozást. A korábban a kötelmi jogi rendelkezések között szabályozott zálogjog az új Ptk. dologi jogi könyvébe került és ezzel együtt megváltoztak a zálogjog alapításának szabályai is - mondták a Privátbankárnak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) szakemberei.
Mi a hitelbiztosítéki nyilvántartás?
Az új Ptk. szerint a zálogjog akkor jön létre, ha a zálogjogosult és a zálogkötelezett megalapítja a zálogjogot, és a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír a zálogtárgy felett. A zálogjog megalapításához szükség van egy zálogszerződésre és a zálogjog megfelelő nyilvántartásba való bejegyzésére (jelzálogjog), vagy a zálogtárgy birtokának a zálogjogosult részére történő átruházására (kézizálogjog). A Ptk. szerint a jelzálogjogot ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba, ingó esetén pedig a hitelbiztosítéki nyilvántartásba (HBNY) kell bejegyezni.
A hitelbiztosítéki nyilvántartás tehát az új Ptk. által létrehozott olyan, interneten elérhető nyilvántartás, amely a zálogkötelezettek személyéhez kapcsolódóan tartalmazza a nem lajstromozott ingó dolgokon, jogokon és követeléseken alapított jelzálogjogokat, valamint a Ptk.-ban meghatározott egyéb biztosítéki jogokat: a tulajdonjog-fenntartást, a faktorálást és a pénzügyi lízinget. A hitelbiztosítéki nyilvántartás informatikai alkalmazását a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működteti.
Kiket érint ez a változás?
A hitelbiztosítéki nyilvántartásba be kell jegyezni a jelzálogjogot, a tulajdonjog-fenntartás tényét, a faktorálás tényét, valamint a pénzügyi lízinget. Az ilyen ügyletben résztvevő feleket tehát érinti az új Ptk. fenti szabálya. Érdemes tehát erre odafigyelni, mert a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzés elmulasztása komoly következményekkel járhat - mondták a szakemberek. Hitelbiztosítéki nyilatkozatot csak regisztrált felhasználó tehet.
A rendszer előnye az, hogy az átlagember – mielőtt gépkocsit, más gépjárművet, vagy nagyobb értékű ingóságot vásárol – ingyenesen betekinthet a HBNY-rendszerbe, és megnézheti, hogy azt a személyt illetően, akitől megvenni tervezi a tárgyat, van-e hitelbiztosítéki nyilatkozat bejegyezve, illetve gépjármű esetén magára a gépjárműre is rákereshet alvázszám alapján, és meggyőződhet róla, hogy a gépjárműre vonatkozóan van-e zálogjog vagy lízingbeadás ténye bejegyezve. Fontos az is, hogy gépjármű vásárlása esetén ha a vevő nem tekint be a HBNY-be, utóbb – a zálogjogi tehertől való mentesülés érdekében – nem hivatkozhat a jóhiszeműségére, s ugyanígy nem hivatkozhat a jóhiszeműségére – lízing, illetve tulajdonjog-fenntartás esetén – az sem, aki a nyilvántartásba való betekintéssel tudomást szerezhetett volna arról, hogy a gépjármű nem a vele szerződő fél tulajdonában áll. |
Hogyan kell regisztrálni?
A korábbi szabályozás szerinti zálogjogi nyilvántartástól eltérően a hitelbiztosítéki nyilvántartás nem közhiteles, és a bejegyzéshez nincs szükség hatósági közreműködésre. Ahhoz azonban, hogy a zálogjogosult, a zálogkötelezett, az eladó, a faktor, illetve a lízingbeadó hitelbiztosítéki nyilatkozatot tehessen, regisztrálnia kell, és ugyanígy regisztrált felhasználónak kell lennie a jogügylettel érintett másik félnek is.
A regisztráció érvényesítéshez közjegyzői közreműködésre van szükség, ezt követően azonban az elektronikus aláírással rendelkező fél akár maga is rögzítheti a hitelbiztosítéki nyilatkozatot. Tekintettel azonban arra, hogy a magánszemélyek körében az elektronikus aláírás még kevésbé elterjedt, a jogalkotó lehetőséget biztosított arra is, hogy a hitelbiztosítéki nyilatkozat megtehető legyen közjegyző előtt is, illetve az állandó képviselővel nem rendelkező természetes személy ügyvéd közreműködésével is tehet hitelbiztosítéki nyilatkozatot - mondták a MOKK szakemebrei.