A MOKK online felmérésében többek közt azt vizsgálta, hogy a világjárvány milyen hatással volt a végrendelkezési szokásokra, ismerik-e a magyarok a végrendelet készítésével kapcsolatos alapvető szabályokat és jogi lehetőségeket. A felmérésből egyértelműen kiderült, hogy több örökléssel kapcsolatos fogalom már jól rögzült a társadalomban, azonban továbbra is sok a tévhit és félreértés a végintézkedések körül.
Nem mindig kellenek tanúk
A válaszadók többsége (52 százalék) nem tudta, hogy csak abban az esetben kellenek tanúk a végrendeletre, ha az örökhagyó nem sajátkezűleg írja. A saját maga által, kézzel írt végrendelethez nincs szükség tanúkra, ahogy a közjegyző által készített végintézkedés esetében sem. Egyre többen (79 százalék) vannak ugyanakkor tisztában azzal, hogy noha a végrendeletet nem kötelező ügyvédi vagy közjegyzői letétbe helyezni, de érdemes, mert így nem kallódik el, hanem biztosan előkerül majd a hagyatéki eljárás során. A közjegyző által készített vagy nála letétbe helyezett végrendelet, illetve bizonyos esetekben az ügyvéd által készített végrendelet ténye ugyanis bekerül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, amelyből a hagyatékot tárgyaló közjegyző minden esetben lekéri az adatokat.
A válaszadók túlnyomó többsége (86 százalék) tisztában van azzal is, hogy a közjegyző által készített úgynevezett közvégrendelet erősebb bizonyító erővel bír, így nehezebb megtámadni azt, mint a magánvégrendeleteket. A megkérdezettek 8 százaléka viszont abban a tévhitben él, hogy a végrendeletet csak hagyatéki eljárás hiányában lehet megtámadni. „Az a tapasztalatunk, hogy az alaki hibás és érvénytelen végrendeletek többségét az öröklésből kizártak megtámadják, ami így akár hosszú évekig tartó pereskedésbe is torkollhat. Ezért is rendkívül fontos a végrendelkezés alapvető szabályainak ismerete, de a legjobb megoldás, ha szakemberhez fordul az, aki végrendelkezni szeretne” – hangsúlyozza Tóth Ádám, a MOKK elnöke.
A megkérdezettek háromnegyede azt is jól tudta, hogy azokat, akik törvényes örökösök lennének, hiába zár ki a végrendelkező az öröklésből, a kötelesrész a kizárás ellenére is megilleti majd őket. A válaszadók 16 százaléka hitte azt, hogy a kizárás után semmit sem kaphatnak majd azok, akik egyébként törvényes örökösei lettek volna a végrendelkezőnek. Utóbbiak kötelesrésztől való megfosztása, azaz az örökös kitagadása valójában csak nagyon ritkán érvényesíthető, mert szigorú, jogszabályban meghatározott esetekhez kötött, például akkor lehetséges, ha a leendő örökös az örökhagyó életére tört.
Az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak
A legsúlyosabb félreértés az élettársak öröklésével kapcsolatos. A magyarok mintegy háromnegyede (68 százalék) nem tudja, hogy az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak Tipikus tévhit ezzel kapcsolatban, hogy egy közös gyermek, vagy a huzamosabb, tíz-tizenöt éves együttélés feljogosítaná őket az öröklésre. Valójában az élettársak csak abban az esetben örökölhetnek egymás után, ha egymás javára végrendelkeznek.
A többségnek megfelel a törvényes öröklés rendje
A világjárvány miatt sokan vették fontolóra a végrendelet készítését. A válaszadók 9 százaléka már el is készítette azt, míg 18 százalékuk elgondolkodott rajta, de még nem készült el vele. A többség (61 százalék) azonban úgy gondolja, örököljenek a törvény által előírt rendben az örökösei akkor, ha a járvány miatt velük történne valami. A megkérdezettek 12 százaléka pedig nem tartotta kockázati tényezőnek a pandémiát, ezért nem is gondolkodott végintézkedés készítésén.
A végrendelkezési összkép is hasonló, de javuló arányokat mutat. A válaszadók 14 százalékának van már végrendelete, 29 százalékuk tervezi, hogy fog készíteni, a megkérdezettek többsége ugyanakkor úgy érzi, nincs szüksége végrendeletre. 10-10 százalékuknak azért, mert csak egy örökösük van, illetve nincs szétosztható vagyonuk, 37 százalékuk pedig azt szeretné, ha hagyatékát a törvényes öröklési rend szerint örökölnék meg.
„A végintézkedések számának növekedése immár több éves tendencia, ami elsősorban a vagyonosodással függ össze” – hangsúlyozza Tóth Ádám. A MOKK elnöke szerint amíg a rendszerváltás környékén nem volt miről végrendelkeznie az emberek túlnyomó többségének – hiszen az egy autón, egy lakáson, és esetleg egy nyaralón kívül jellemzően nem volt vagyonuk –, addig az elmúlt három évtizedben létrejött egy középosztály és egy jelentős vállalkozói réteg, akik már sokszor előre, tudatosan megtervezik a vagyonuk átörökítését.
A felmérés szerint egyébként azok, akik szeretnének végrendelkezni, többségében (51 százalék) közjegyzőhöz fordulnának és közvégrendeletet készíttetnének, negyedük ügyvéddel íratná meg végakaratát, és mindössze a válaszadók 24 százaléka állna neki saját maga elkészíteni azt.
Vegyesen alakult a magyar fizetőeszköz árfolyama a főbb devizákkal szemben szerda estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben. 
