Az ember csak élete utolsó percében készíthet mérleget, tarthat bűnbánatot, tehet őszinte vallomást, láthatja olyannak magát, amilyen valójában volt.

Egy svájci lap szerint nem őrizték megfelelően II. Erzsébet királynő végrendeletét, mert több részlet is a nyilvánosságra került. Ezek szerint András hercegre a botrányai miatt semmit nem hagyott

Csaknem 10 százalékkal többen tettek végintézkedést közjegyző előtt az idén november közepéig, mint tavaly egész évben. Ugyanakkor a lakosság többsége még mindig nem rendelkezik vagyonáról a halála esetére.  

A világjárvány nem növelte jelentősen a végrendelkezési kedvet, a magyarok 9 százaléka készített végintézkedést a pandémia miatt, és 18 százalékuk fontolgatja, hogy készít – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) több mint háromezer választ összesítő online felmérésből. Továbbra is sok a tévhit az örökléssel és a végrendelkezéssel kapcsolatban, a megkérdezettek háromnegyede nem tudta, hogy az élettársak végintézkedés hiányában semmit sem örökölnek egymás után, 52 százalékuk pedig azt sem, hogy milyen formai követelmények esetén lesz érvényes egy végrendelet. A válaszadók 29 százaléka tervezi, hogy haláláig egyszer végrendeletet ír, negyedük saját maga készítené el, a többség ugyanakkor közjegyzőhöz fordulna, mert azt tartja a legbiztosabb megoldásnak.

A magyarok 90 százalékának nincs végrendelete, aki pedig rögzítené végakaratát, nincs tisztában a végrendelkezés szabályaival — derült ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara megbízásából készített online felmérésből. A kutatás szerint sok a tévhit a szóbeli végrendelkezéssel és az öröklésből való kitagadással kapcsolatban is, a félreértések pedig gyakran vezetnek pereskedéshez az örökösök között. A felmérés arra is rávilágít, hogy a tévhitek ellenére a magyarok egyre tudatosabbak, a résztvevők harmada tervezi, hogy a jövőben írásban rögzíti végakaratát, 80 százalékuk pedig igénybe venné közjegyző segítségét.

A digitális térben keringő adatok nem csak érzelmileg, hanem anyagilag is komoly súllyal bírhatnak - épp ezért nem mindegy, miként rendelkeznek róla a végrendeletben és ki férhet hozzá a hagyatéki eljárás végeztével. Spanyolországban hamarosan új törvényt vezethetnek be, amely jogi alapokat biztosít a digitális hagyatékok sorsával kapcsolatban.

Sokszor fontos a papír, mégis alig jegyeztetik be magukat az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába. Pedig ez számos problémát megelőz abban az esetben, ha valamilyen szerencsétlenség – például halál vagy betegség – esetén bizonyítani kell, hogy az adott illető partnere vagyunk. A közhiedelemmel ellentétben itt ugyanis az idő nem segít, ráadásul az élettársakra más örökösödési és vagyoneloszlási szabályok vonatkoznak, mint a házasságban élőkre. Szerencsére azonban van megoldás.

Végül nem teljesült a végakarata sem.

Tíz százalékkal nőtt tavaly a hivatalosan regisztrált végintézkedések száma a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nyilvántartása szerint, de száz ember közül még mindig csak négyen készítenek végrendeletet. Komoly gondot okoz, hogy több százezer fiókban lapuló végrendeletet egyáltalán nem látott közjegyző vagy öröklési ügyekben jártas jogász, ezért erősen kétséges, hogy ezek megfelelnek a törvényi elvárásoknak, ha egyáltalán előkerülnek a hagyatéki eljárás során. A fővárosban 100-ból több mint 90 esetben szinte biztosan megtámadják az érvénytelen vagy formailag hibás végrendeletet, vidéken ez az arány alacsonyabb.

A statisztikák szerint rosszul vannak a magyarok attól, hogy végrendeletet írjanak, pedig rengeteg esetben csak így őrizhetik meg az élet során felhalmozott vagyont úgy családon belül, hogy az ne vezessen széthúzáshoz. Dr. Tóth Ádámnak, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökének van egy jó híre azok számára, akik szerint egy végrendelet megírása bonyolult jogi procedúra.

Az ember hajlamos azt hinni, hogy katasztrófa csak valaki mással történhet meg – aztán egy váratlan pillanatban bárkit elüthet a busz, vagy vihet el egy szívroham. A trauma önmagában is próbára teszi a családokat, száz magyar családból azonban négynél további viták követik a halálesetet – ki örökli a családi vagyont? Végrendelet híján ugyanis jönnek a végeláthatatlan viták és pereskedések.

Mi történik az örökséggel, ha az elhunyt nem hagy hátra gyermekeket? Osztozik-e a szülő a házastárssal? Kevesek számára tisztázott, hogyan működnek az öröklési szabályok, ha nem készült végrendelet – pedig a téma fontos, hiszen napi szinten határozza meg életünket.

A napokban elfogadott új polgári törvénykönyv (Ptk.) készítésének alapelve volt, hogy nem lehet a társadalmi gyakorlattal szembe menni és nem szabad a bevált intézményeket öncélúan megváltoztatni - mondta Székely László, aki ez év elejéig a magánjogi kódex kodifikációjáért felelős miniszteri biztos volt. "Az utat ott kell kikövezni, ahol az emberek járnak" - fogalmazott a szakember.

Ingatlanajándékozási hullám söpört végig Magyarországon az elmúlt négy évben. Sokan nem bízzák a végrendeletre vagyonuk sorsát, inkább még életükben elrendezik dolgaikat, ha már illetékmentes.

Az örökösödésről sokan csak annyit tudunk, hogy évek óta nem kell illetéket (haláladót) fizetni az ingatlanok után, viszont sokszor nem is látjuk mennyire szövevényes a rendszer. Érdemes-e végrendeletet írni, és mi van akkor, ha kizártak minket abból? Egyáltalán mi a menetrend akkor, amikor elmegy egy hozzátartozónk? Utánajártunk.