A világ nagy részén az elhunyt személyek birtokáról való rendelkezés társadalmi szokások kérdése. Plutarkhosz (görög közép-platonista krónikás, életrajzíró) szerint az írott végrendeletet Szolón (ókori athéni politikus, hadvezér, költő, a hét görög bölcs egyike volt) találta ki. Eredetileg egy olyan eszköz volt, amelyet kizárólag olyan férfiaknak szántak, akik örökös nélkül haltak meg.
Az ókori Görögország és Róma tanulmányozása során a történészek gyakran a korai Angliára vezetik vissza a végrendeletek használatát. A végrendeletek itt nemcsak a tulajdon öröklését jelölték meg, hanem azt is meghatározták, hogy ki örökölhette a végrendelkező birtokában lévő földet. Amint az valószínűleg sejthető, a végrendeletek létrehozásának és megvalósításának korai amerikai hagyományai szorosan követték ezeket a gyakorlatokat.
A végrendelet kapcsán végzett kutatások többsége Nyugat-Európa köré összpontosult. A bizonyítékok azonban arra utalnak, hogy a végrendeletek és az ingatlantervezés más formái világszerte léteztek az emberi történelem korai szakaszában. Például az olyan vallási szövegek, mint a Korán, felvázolják az öröklési törvényt és más, az utódlást szabályozó folyamatokat.
Magyarországon a magyar öröklésjog szabályai szerint az örökhagyó hagyatéka elsősorban végintézkedéssel száll át az örökösökre. Végintézkedés hiányában a törvényes öröklés rendje érvényesül.
Végrendelet
A végrendelet olyan jogi dokumentum, amely kifejezi egy személy (az örökhagyó) azon kívánságát, hogy halálát követően hogyan osszák fel vagyonát (hagyatékát). A nem végrendelet által meghatározott vagyon elosztásáról (átruházásáról) az öröklési és a hagyatéki szabályok rendelkeznek. A végrendelet olyan végrendeleti bizalmat is létrehozhat, amely csak az örökhagyó halála után lép hatályba.
Miért van szükség végrendeletre?
Nagyon fontos szempont, hogy végrendeletet hozzon létre, hogy biztosan ellenőrzése alá vonhassa, mi történik a pénzével és vagyonával, a távozása után. A végrendelet fontos, mert lehetővé teszi, hogy világosan és pontosan közölje kívánságait. Célszerű szorosan együttműködni egy ügyvéddel és egy személybiztosítási szakértővel, a végrendelete elkészítése és szükség esetén frissítése érdekében.
A végrendelet típusai
A végrendelet útján való öröklés a végintézkedésen alapuló öröklés egyik gyakori fajtája. Ebben az esetben nem a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek. A végrendeleteket csoportosíthatjuk aszerint, hogy közvégrendeletről, vagy magánvégrendeletről van-e szó. Utóbbi esetében létezik írásbeli és szóbeli is. Jelen esetben a szóbeli végrendelet szabályait nem részletezzük.
Közvégrendeletet
közjegyző előtt lehet tenni. Fontos tiltó szabály, hogy nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek, a végrendelkező házastársának, élettársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka. Érvénytelen továbbá az a juttatás, amely a közvégrendelet tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól.
Kizárólag közvégrendeletet tehet írásban az, aki vak, írástudatlan vagy olvasásra, vagy nevének aláírására képtelen állapotban van.
Írásbeli magánvégrendeletet
olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen sajátkezűleg írt végrendelet esetén írni, más által írt végrendelet esetén olvasni tud. Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező maga is írhatja, illetve akár mással is írathatja, ugyanakkor szigorú alaki érvényességi feltételeket határoz meg a törvény. A készítés idejének az okiratból ki kell tűnnie, továbbá azt sajátkezűleg írt végrendelet esetén az elejétől a végéig magának kell írnia és alá kell írnia. A más által írt végrendelet esetén érvényességi feltétel, hogy két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják, illetve a sajátkezűleg írt vagy más által írt végrendeletet aláírja, és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél (végrendeletként feltüntetve) személyesen letétbe helyezi.
Kitagadás
A kizárás és a kitagadás két különböző fogalom. Gyakorlatban a köteles résztől kitagadásra lehet megfosztani a törvényes öröklési rend szerint örökösnek számító személyt. Az örökhagyó kitagadási joga alapján, kizárólag végintézkedésben és csak a jogszabályban felsorolt valamelyik ok pontos megjelölésével a kötelesrészre jogosultat megfoszthatja a kötelesrészétől. Ha a kitagadó örökhagyó a kitagadott személy leszármazóját is meg kívánja fosztani a kötelesrészétől, úgy a leszármazót is külön, ok megjelölésével ki kell tagadnia.
A végrendelet megtámadása
A végrendelet megtámadására lehetőséget nyújt a törvény. A megtámadás joga az öröklés megnyílásától számított öt év alatt évül el. A végrendelet érvénytelenségét, valamint hatálytalanságát megtámadó nyilatkozat alapján lehet megállapítani. A megtámadó nyilatkozatban szükséges megjelölni az érvénytelenség vagy a hatálytalanság okát is. A jogszabály értelmében megtámadásra az jogosult, aki az érvénytelenség vagy a hatálytalanság megállapítása esetén maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.
A kedvezményezettek megnevezése
Minden átadni kívánt eszközhöz kedvezményezettet kell csatolni. Például, ha valaki átadja az otthonát az egyik gyermekének, akkor a gyermek ebben az esetben a kedvezményezett. De a kedvezményezettek nem csak az emberekre korlátozódnak, szervezetek is lehetnek kedvezményezettek. Akinek értékes műalkotásai, ékszerei vagy egyéb tárgyai vannak, fontolóra veheti azok adományozását egy szervezetnek és mindemellett pénzt is adományozhat a részükre. Figyelembe kell venni a kedvezményezettek megnevezésénél az összes érvényben lévő személybiztosításait. Amennyiben név szerint nincs senki megjelölve, úgy az öröklés szabályai lépnek életben. A szabályok szerint a családtagjain kívül mást is megjelölhet kedvezményezettként, ha ezt szeretné titokban tartani, akkor erre az esetre is van törvényes lehetőség.
Lehetővé teszi a változtatásokat
Aki az élete korai szakaszában tett végrendeletet, de a körülmények megváltoztak, frissítheti végakaratát és végrendeletét. Ha például a végrendelet megalkotása óta születtek gyermekei, akkor a frissített változatnak részleteznie kell a gyámságukat a végrendelkező elhalálozása után. Míg a végrendelet jogilag kötelező érvényű dokumentum, azt meg lehet változtatni, vagy létrehozni egy újat a régi helyett. A legjobb azonnal végrehajtani a változtatásokat, amint azok bekövetkeznek. Abban az esetben, ha valami történik a végrendelkezővel, és a végrendeletét nem frissíti, a minden esetben a területi hatály alá tartozó bíróság dönti el, hogyan kezelje ügyeit.
Üzletrész öröklése
Mivel Magyarországon a legelterjedtebb vállalkozási forma a betéti társaság, valamint a korlátolt felelősségű társaság, ebben a részben ennek a két típusnak az üzletrész-öröklését elemezzük.
Kft. – a tag halála
Ha a tag a cég cégnyilvántartásba való bejegyzése előtt elhuny, ha a cég már előtársaságként működött, akkor abba a tag örököse a többi tag egyetértésével tagként beléphet. Ha az elhunyt egy kft. tagja, úgy a Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint az üzletrész még létre sem jött, mivel az a társaság bejegyzésével keletkezik. Tehát az még nem is örökölhető vagyon, így a kötelmi jog szabályainak alkalmazásával kötelezi a társaság tagjait az örökös felé való helytállásra.
Kft. esetében, ha több tag is van, akkor az egyik tag halála nem érinti a társaság létét, azonban két tag esetében egyszemélyes társasággá alakulhat át a cég, így amennyiben nem jelentenek be újabb tagot hat hónapon belül, akkor a társasági szerződés helyett alapító okiratot kell elfogadni.
A Ptk. úgy rendelkezik, hogy a tag halála esetén örököse – az örökösi minőség vagy a jogutódlás igazolása mellett – kérheti az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzését.
Amennyiben nincs örökös, úgy az üzletrész tekintetében a végső örökös az állam lesz. Ez nemcsak a kft-re, hanem a többi társasági formára is vonatkozik.
Fotó: Depositphotos
Az üzletrész öröklési jogi tekintetben (nem személyes jellegénél fogva) a hagyatékhoz tartozik, az örökhagyó halálával a jogutódjára száll át. A jogszerzés a halál pillanatában következik be, azonban ahhoz, hogy ez a jog a társasággal szemben is hatályos legyen, az öröklés tényét a társaságnak be kell jelentenie és igazolnia. Egyidejűleg kérni szükséges a társaság ügyvezetőjét, hogy a tagjegyzéket megfelelően módosítsa, majd ezt követően a cégbírósághoz változásbejegyzési kérelmet nyújtson be az öröklés útján taggá vált személy cégjegyzékbe történő bejegyzése érdekében. Az örökösi minőség igazolására alkalmas a gyakorlatban egy jogerős hagyatékátadó végzés, az öröklési perben hozott jogerős bírósági ítélet vagy akár az öröklési bizonyítvány is.
Az elhunyt tag üzletrészére a jogutód öröklése a tag – mint örökhagyó – halálával ipso iure (vagyis törvény szerint) megnyílik, s a tagsági viszony megnyílásával az örökös a jogelődjének helyébe lép. Ennek kimondása szükséges, továbbá az örökös tagi minőségének a cégjegyzékbe való bejegyzése, a tagjegyzékbe öröklés jogcímén taggá válásának a felvétele is. Ha az örökös taggá vált, jogelődje jogi pozíciójába lép, tagi felelősség fogja terhelni, amely a tag halálától kezdődően terheli. Ha az örökös nem válik taggá, az örökösi minőségből eredő felelősség áll be, tehát a társaság tartozásaiért az örökhagyó üzletrésze arányának megfelelően a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival – vagyis az üzletrésszel – felel.
Nem zárhatják ki a tagok a társasági szerződésben az üzletrész jogos birtokának az átszállását. Ugyanakkor a tagoknak lehetőségük van arra, hogy a társasági szerződésben kijelöljék azt a személyt, aki jogosult az örököstől az üzletrészt megváltani. A megváltás tekintetében a jogszabály határidőt szab meg (30 nap), aminek értelmében a megváltás 30 napos határidejétől a társasági szerződésben a jogutód hátrányára – azaz felfelé – nem lehet eltérni. A társaság tehát nem vonhatja magához az üzletrészt, másfelől a társasági szerződés nem csupán a tago(ka)t, hanem akár kívülálló személy(eke)t is megjelölhet a megváltás jogosultjaként. Jogszabályba ütköző a társasági szerződés azon rendelkezése, miszerint, ha a tag örökös nélkül hal meg, a többi tag jogosult az üzletrész megváltására, ugyanis az állam szükségképpeni örökös.
A betéti társaságra vonatkozó rendelkezések
A Ptk. 3:155. § alapján a betéti társaságok (bt) vonatkozásában – eltérő rendelkezés hiányában – a közkereseti társaságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha valamelyik státuszból minden tag kiválik, így például elhalálozik, és 6 hónapon át nem cselekszenek a törvény előírásának megfelelően, úgy a társaság megszűnik. A betéti társasági tagsági jogviszony sem örökölhető ipso iure. Az is megvalósítható, hogy bár az örökhagyó a társaság beltagja volt és az örökös kültagként lép be a társaságba, vagy éppen fordítva.
Ha a cég minden beltagja vagy minden kültagja elhunyt és a társaság az ezt követő hat hónapon belül nem jelent be újabb bel-, vagy kültagot, a társaság jogutód nélkül megszűnik. A tag halálát követően a cég tagjainak be kell jelenteniük a halál tényét a cégbíróság felé, kérelmezve az elhunyt cégnyilvántartásból való törlését.
A céges kockázatok összefoglalását a következő ábra mutatja be
Ingatlantervezési ellenőrző lista
Az ingatlantervezés az a folyamat, amelynek során meghatározzák, hogy az örökhagyó távozása vagy cselekvőképtelensége esetén ki kapja meg, illetve ki kezelje az ingatlanvagyonát. A gyakran ügyvédi, illetve személybiztosítási útmutatás alapján elkészített, jól felépített hagyatéki terv segíthet abban, hogy az örökösök és kedvezményezettek úgy kapják meg az eszközöket, hogy azok képesek legyenek kezelni és minimalizálni az ingatlanadókat, ajándékozási adókat és az egyéb adóhatásokat.
Az ellenőrző lista lépéseit az alábbi diagram mutatja be
Azért arra érdemes emlékeztetni, hogy sem a végrendelet, sem pedig az ingatlan ellenőrző lista nem készül el önmagától. Fontos még időben energiát fordítani e fontos dokumentumoknak a megszövegezésére, hogy az örökséget és a teljes ingatlanvagyont a végakarat szerint kaphassák meg az örökösök, akik a rájuk szálló vagyonnal és ingatlannal felelősséget is örökölnek. Írhat végrendeletet mindenki saját maga, vagy együttműködhet egy ügyvéddel/ügyvédi irodával, esetleg egy erre szakosodott független személybiztosítási alkusz társasággal annak érdekében, hogy vagyonának az a része, amely szükséges, anyagilag fedezve legyen számla vagy akár készpénz formájában. Soha nem túl korai végrendeletet készíteni. Ezért, ha még nem rendelkezik vele, fontolja meg legyen szíves annak mielőbbi létrehozását.
A Smart Insurance Broker szolgáltatásai a végakarat témakörével kapcsolatban
- Céges/vállalkozói kockázatelemzés elkészítése
- Egyéni (magán) kockázatelemzés elkészítése
- Részletes hagyatéktervezés elkészítése
- Végrendelet elkészítése ügyvéd bevonásával
- A megfelelő kockázatkezelési lehetőségek kiválasztása
- Átláthatóság biztosítása akár harmadik félen (letétkezelőn) keresztül (teljes transzparencia garantálása a teljes költséghányad és a szerződést érintő további adatok feltüntetésével, valamint a különböző online platformok használatának bemutatásával)
- Nagy összeg öröklésének és egyéb rendkívüli bevételek kezelése.
Április 12-e után jönnek az igazi érdekességek a gazdaságban. 
