Az internet mára emberek milliárdjainak vált élete szerves részévé, a feltöltött információk pedig a felhasználók halála után is sértetlenül keringhetnek a neten. Demográfiai szempontból az internethasználók zöme még mindig inkább fiatal, de a digitális világ visszafordíthatatlan térnyerésével egyre inkább komolyabban vesszük a kérdést: mi legyen a sorsa a már elhunyt felhasználók adatainak? – írja az El País.
Az idén bevezetni tervezett spanyol adatvédelmi törvények (Personal Data Protection and Guaranteed Digital Rights Law) először adnak lehetőséget arra, hogy az emberek rendelkezhessenek végrendeletükben digitális hagyatékukról. Az új törvény értelmében az elhunyt felhasználó rokonainak jogában áll felkeresni az online adatokat tároló cégeket (például közösségi oldalakat), hogy kérvényezze a személyes információk módosítását vagy törlését.
Az új rendelkezés egy nagyobb adatvédelmi törvénycsomag része lenne, azt egyelőre még nem fogadták el. A szakértők azonban kétkedésüket fejezték ki a tervezet kapcsán, meglátásuk szerint ugyanis egy felhasználó halálának még nem kellene azt jelentenie, hogy a rokonok automatikusan hozzáférést kapnak az információkhoz. Azok manipulálásából sok probléma származhat a későbbiekben, de etikai értelemben is szürke zóna, hozzáférést biztosíthatunk-e más ember személyes beszélgetéseihez, fotóihoz vagy gondolataihoz.
Ki kapja meg a jelszavakat?
Paloma Llanzena új technológiákkal foglalkozó jogász szerint általában épp az örökösök azok, akiknek a legkevésbé illendő ilyen információkat kapniuk – egy éjjeliszekrény fiókjából előkerülő levél közel sem olyan, mint egy ember részletesen dokumentált élete hosszú évek során. Az új rendelkezés hozzáférést biztosítana az elhunyt rokon online adataihoz, akik törölhetik vagy módosíthatják ezeket – hacsak az illető nem rendelkezett másképp halála előtt. Ennek értelmében kinevezhető lenne egy személy, aki a rokon digitális hagyatékáért felelős – bár ez a gyakorlatban már megtörtént, most törvénybe is iktathatják ezt a gyakorlatot.
Más ügyvédek szerint egy digitális rendelet sosem írhatja felül a hagyományos hagyatéki rendelkezést. Jelenleg csak Katalóniában elfogadott törvényszinten a digitális végrendelet fogalma, de a hagyományos végrendelet ezt mindig felülírhatja. Az online térben lévő adatokról tehát gyakorlatilag már most is rendelkezhetnek az emberek, a gyakorlat azonban még új, és inkább a fiatalokat érinti – végrendeletet pedig inkább idősebb emberek írnak.
A közösségi oldalakon folyamatosan nő a felhasználók száma, és bár nehéz pontos számításokat végezni, a kutatások alapján még ebben az évszázadban több profil lesz köthető már elhunyt emberekhez, mint élőhöz. Ez persze függ a felhasználószám bővülésének volumenétől és a halálozási arányoktól. Jelenleg még inkább a fiatal korosztályra jellemző a közösségi oldalak aktív használata, a későbbiekben azonban várhatóan egyre több elhunyt ember profiljával találkozhatunk majd.
Ki a jogos örökös?
2016-os felmérések alapján ma már több mint 20 millió ilyen profil van a Facebookon. Zuckerberg oldala már most is tud megoldást kínálni, hogy a rokonok rendelkezzenek az elhunyt adatlapjával: kérhetik az adatok teljes törlését, vagy emlékoldalt hozhatnak létre, ahol a családtagok és barátok megoszthatnak fényképeket, emlékeket a személlyel kapcsolatban. A Twitter szintén engedi a közelállók számára a törlés kérvényezését, ők ugyanakkor nem engednek hozzáférést a profilhoz.
Az új szabályozással kapcsolatban azonban probléma lehet, hogy nem tesz különbséget jogos örökösök és egy harmadik fél között. A kérdéskört ráadásul teljes egészében kell vizsgálni, nem lehet csak a közösségi média használatával példálózni. Egy ilyen ügynek akár komoly pénzügyi hatása is lehet: például egy író meg nem jelent könyve, amit egy felhőszolgáltató őriz – hozta fel példaként az ügyvéd.
Ezen a ponton pedig pedig már szóba jöhetnek a fontos üzleti információkat tartalmazó levelezések, a bitcoin vagy az online tőzsdézés. Ezek végső soron olyan hagyatékot képeznek majd az évtizedek során, amelynek sorsa legalább annyira fontos lehet, mint a hagyományosnak mondott tulajdonoké.
Oroszország külkereskedelmi többlete májusában 8,7 milliárd dollár volt. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
