A 2014. március 15-én életbe lépő új kódex a még hatályos törvénykönyv hozzávetőleg felét megőrizte, negyedét korrigálta, egy másik, ugyanekkora részét változtatta meg lényegileg, vagy szabályozta újra teljesen más tartalommal.
A bevezető rendelkezések kapcsán elmondta: az évszázados alapelvek nem változtak, továbbra is a jóhiszeműség és a tisztesség a joggyakorlás alapja. Az emberről szóló rész kapcsán kifejtette: a személyiség jogvédelmének eszköze lesz a sérelemdíj, annak megítéléséhez nem feltétlenül szükséges az okozott hátrány bizonyítása, elegendő a jogsértés megtörténtének igazolása. A korlátozott cselekvőképesség szabályaiban pedig garanciák vannak arra, hogy csak olyan mértékig korlátozzák a gondnokság alá helyezett cselekvési szabadságát, amilyen mértékig valóban indokolt.
A végrendelkezőnek nagyobb szabadsága lesz
Az öröklési jogban újdonság, hogy míg a jelenlegi szabályok szerint az özvegy a teljes hagyaték felett haszonélvezetet kap, addig az új szabályok szerint már csak a közvetlen használatában lévő ingatlan haszonélvezeti joga illeti meg, a teljes örökséget illetően pedig a leszármazókkal egy sorban, egy gyerekrésznek megfelelő tulajdonjogot kap. Ha pedig nincs gyerek, az elhunyt szülei kapnak egynegyed-egynegyed rész tulajdonjogot - mondta Székely László.
Az öröklési jogban a kötelesrésznek a teljes örökség feléről egyharmadára csökkentése kapcsán a volt miniszteri biztos annyit mondott: szokatlan megoldás, tekintettel arra, hogy egy 1861 óta létező szabályozást változtat meg, de a jogalkotó racionális indokot hozott fel a változtatásra, amikor azzal érvelt: az örökhagyónak nagyobb szabadságot kíván biztosítani a végrendelkezés során.
A társasági jog nem sokban változik
A társasági jogban nincsenek gyökeres változások, azt leszámítva, hogy a szabályozás már nem önálló törvény, hanem a Ptk. egyik könyve. A rendelkezések a praktikus, mindennapi élet követelményeihez igazodnak - mondta Székely László.
A dologi jog egyik újdonsága, hogy a telekkönyvi rendszer anyagi jogi szabályai bekerültek a Ptk.-ba, ugyanakkor nem valósult meg az a sokszor felvetődött elképzelés, hogy közvetlen bírói kontroll alá kerüljön a teleknyilvántartás, továbbra is marad a földhivatali rendszer. A kötelmi jogi részben a Ptk. több új, a bírói gyakorlatban már jól bevált szerződéstípust rögzít, így például a lízinget, illetve a faktoringot - tette hozzá.
A magánjogi jogviszonyokat nyolc könyv tartalmazza
Az új kódex a magánjogi jogviszonyok lehető legteljesebb körét öleli fel nyolc könyvben, ezek a bevezető, az ember mint jogalany, a jogi személy, a családjog, a dologi jog, a kötelmi jog - azaz a szerződésekre vonatkozó szabályozás -, az öröklési jog és a záró rendelkezések.
Az új kódex csaknem kétszerese a hatályosnak, ami javarészt abból fakad, hogy a korábban külön törvényben szabályozott családjog és társasági jog is a Ptk. része lett. Továbbra is külön törvényben maradnak azonban az egyedi munkaszerződések és a szellemi alkotások - iparjogvédelem, szerzői jogok - területe. A sajtó-helyreigazítás szabályai a 2010. évi médiaalkotmányba kerültek át a Ptk.-ból.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
