Több százezer házilag készített végrendelet pedig otthon, a fiókok mélyén lapul, amely a közjegyzők tapasztalatai szerint többségében érvénytelen, vagy elő sem kerül a hagyatéki eljárásig. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nemrég készített felmérése azt is megmutatta, hogy számos tévhit él a magyarok körében a végrendelkezéssel kapcsolatban. Sokan például tévesen azt gondolják, hogy végrendelet nélkül is örökölhet utánuk az élettársuk.
November 15-ig csaknem 10 százalékkal nőtt a tavalyi év egészéhez képest a Végrendeletek Országos Nyilvántartásában regisztrált, közjegyző által készített végintézkedések száma. A mostani növekedés nem a járványnak tudható be, hanem hosszabb ideje megfigyelhető tendencia: a magánvagyonok gyarapodásának köszönhetően az elmúlt 10 évben több mint kétszeresére nőtt azok aránya, akik közjegyzői okiratba foglalták a végintézkedésüket.
„A közvégrendeletek számának növekedése azt mutatja, hogy egyre többen tervezik meg felelősen és előrelátóan a vagyonuk sorsát. Így megelőzik azt, hogy rendezetlen, a családnak komoly terhet jelentő, vagy az örökösök között vitát szító vagyoni viszonyok maradjanak utánuk, és maguk döntik el, ki és mennyit örököljön a hagyatékukból. Ehhez azonban az kell, hogy a végrendelet érvényes legyen, és el is jusson a közjegyzőhöz, aki a hagyatéki eljárást lefolytatja” – mondja dr. Tóth Ádám, a MOKK elnöke.
Nem szabad a fiókban hagyni
Végrendeletet akár saját kezűleg, otthon is lehet készíteni, de egy ilyen dokumentumnak szigorúan meghatározott alaki és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie, hogy érvényes legyen. Egy apró hiba is elég ahhoz, hogy később sikeresen megtámadhassák az örökösök vagy más arra jogosult személy. Nem utolsó sorban pedig elő is kell kerülnie a végrendeletnek a hagyatéki eljárásban, hogy figyelembe vehessék az elhunyt végakaratát.
Ezért, aki biztosítani szeretné, hogy a vagyona tényleg azokhoz kerüljön, akiknek szánta, vagy csak megelőzné a családi vitákat, kérje ügyvéd vagy közjegyző segítségét. Ők minden fontos kritériummal tisztában vannak, és pontosan tudják, hogyan kell alakilag és tartalmilag is kifogásolhatatlan végrendeletet készíteni. A közjegyzőnél készített végrendelet további előnye, hogy automatikusan bekerül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, ami garancia arra, hogy nem veszhet el, és nem is semmisíthető meg, vagyis biztosan előkerül majd a hagyatéki tárgyaláson.
Sok a tévhit a végrendelkezésről
A MOKK felmérése a végrendelkezésről arra is rámutatott, hogy nemcsak házilag szerkeszett, gyakran hibás végrendeletből van sok, hanem a végintézkedéssel kapcsolatos tévhitekből is. A válaszadók jóval több mint fele például rosszul tudta, hogy az élettársak 15 év együttélés vagy közös gyermek születése után automatikusan egymás örökösei lesznek. A valóság ezzel szemben az, hogy az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, és kizárólag akkor örökölhetnek a párjuk után, ha egymás javára végrendelkeznek. A többség azt sem tudta, hogy a végrendeletet csak akkor kell tanúknak is hitelesíteni, ha a végrendelkező a dokumentumot nem saját kezűleg írja, hanem például számítógéppel, vagy mást kér meg a megírására. Sokan pedig azzal sincsenek tisztában, hogy végrendeletben bármelyik örököst ki lehet zárni az öröklésből, de a kötelesrész még így is jár neki.
Brüsszel szorosabbra fűzi a viszonyt két európai miniállammal. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
