Több mint 600 ezren élnek hazánkban bérelt lakásban, a kiadó ingatlanok száma és a bérleti díjak is folyamatosan emelkednek. Budapesten egy átlagos lakás ára 150-170 ezer forint, ami egyre nagyobb terhet jelent a bérlőknek, akik a statisztikák szerint már az átlagbér kétharmadát költik havonta lakhatásra. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) felmérése arra kereste a választ, hogy mennyire tudatosan kötnek bérleti szerződést az emberek, tisztában vannak-e a szerződéskötés és felmondás alapvető szabályaival, valamint a problémás bérlővel szembeni jogérvényesítés lehetőségeivel.

A felmérésben részt vevők 63 százaléka helyesen tudta, hogy a lakásbérleti szerződés kizárólag írásban érvényes, így mindenképpen szükséges szerződést írni az ingatlanba költözés előtt. A válaszadók mintegy 20 százaléka helytelenül úgy vélte, hogy a szerződést mindenképpen ügyvédnek vagy közjegyzőnek kell készítenie, és ahhoz szükséges a NAV jóváhagyása. 15 százalékuk pedig a szóbeli megállapodást is elfogadhatónak tartotta, ha az tanúk előtt történik.

Mire jó a kaució?

Kiderült, hogy a legnagyobb bizonytalanságot és félreértést a biztosíték (köznyelven kaució), valamint a felmondás körülményei jelentik. A válaszadók fele nem tudta, hogy a kaució kizárólag az esetleges károkozás vagy nem fizetett közüzemi számlák fedezetére szolgál, és csak akkor tartható vissza, ha a bérbeadó ezeket a feltételeket nem teljesíti, egyéb esetekben vissza kell adni a bérlőnek. A válaszadók kétharmada nem volt pontosan tisztában a felmondás szabályaival sem: negyedük tévesen úgy vélte, hogy szóban is fel lehet mondani a zajos bérlőnek, ötödük szerint pedig a határozott idejű szerződést is azonnal fel lehet bontani, ha a tulaj visszafizeti a kauciót. Valójában a bérleti szerződést még szerződésszegés esetén is csak írásban lehet felmondani, a határidőket pedig az is befolyásolja, hogy határozott vagy határozatlan idejű bérleti jogviszonyról, rendkívüli, esetleg rendes felmondásról van-e szó.

Milyen esetekben mondják fel a szerződést?

A bérleti szerződések felmondására – közjegyzők tapasztalatai szerint – 10 esetből 7 alkalommal azért kerül sor, mert a bérlő nem fizeti a bérleti vagy a közüzemi díjakat, ritkább esetben pedig azért, mert nem a szerződés szerint használja az ingatlant. A felmérés rávilágított, hogy a válaszadók több mint fele tisztában van azzal, az ilyen helyzetek megelőzésére közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés jelenthet megoldást, hiszen ez esetben a szerződésszegő bérlő ellen közvetlenül meg lehet indítani a végrehajtási eljárást, melynek keretében akár ki is költöztethető a bérleményből.

„Egy ingatlan kiadásakor mindig a bérbeadó viseli a nagyobb kockázatot, mivel a bérlemény a bérleti szerződés megkötésétől kezdve a bérlő van a birtokon belül – mondta dr. Tóth Ádám. A MOKK elnöke hozzátette, hogy a bérlőt megilleti az úgynevezett birtokvédelem, azaz őt csak a bérleti szerződés megszüntetésével lehet kimozdítani az ingatlanból. Gyakori azonban, hogy a bérlő nem akar kiköltözni, annak ellenére, hogy nem teljesíti a fizetési kötelezettségét. Ilyen helyzetben közjegyzői okirat nélkül előfordulhat, hogy csak hosszú pereskedés árán lehet elérni a bérlő kiköltözését az ingatlanból.

A közjegyző, mint megelőző jogvédelmet biztosító hatóság, többféle módon is tud segíteni – hangsúlyozza dr. Tóth Ádám. A közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés – vagy az egyszerűbb és olcsóbb, a bérlő által a közjegyző előtt megtett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat – alapján szerződésszegés esetén ugyanis azonnal végrehajtás indítható. A közjegyzők szerint ugyanakkor végrehajtásra, az elmarad bérleti díj behajtására, vagy a bérlő kiköltözésének hatósági úton történő kikényszerítésére azonban ritkán kerül sor, a közjegyzői okirat megléte önmagában növeli a fizetési és teljesítési hajlandóságot.

Ezt felismerve, az elmúlt években egyre többen fordulnak közjegyzőhöz, hogy bebiztosítsák magukat a problémás bérlőkkel szemben: az elmúlt két évben 22 százalékkal nőtt a közjegyzők előtt megkötött lakásbérleti szerződések száma.