Az augusztus óta hatályos új európai öröklési rendelet, az Európai Öröklési Bizonyítványok és az uniós kodifikációs munkálatok voltak a legfőbb témái a november elején Siófokon megrendezett Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumnak. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara által szervezett nemzetközileg is kiemelkedő rendezvényen jelen volt Daniel-Sédar Senghor, a Közjegyzői Világszervezet (UINL) elnöke, és Jean Tarrade, az Európai Közjegyzői Szervezet (CNUE) elnöke is.
Gyerekcipőben?
Az új öröklési rendelet vizsgálatának fontosságát a két vezető jelenléte is jelezte: még nincs három hónapja, hogy a közel összes uniós országban alkalmazandó rendelet hatályba lépett, de az országonként eltérő öröklési jogok és a kezdetekben előbukkanó jogi anomáliák miatt mindenképpen érdemes és kell róla beszélni.
|
A rendelet biztosítja, hogy egy adott öröklési üggyel egyetlen hatóság foglalkozzon, koherens módon, egyetlen jogi szabályozás alapján. Erről részleteket itt talál, a rendeletet pedig itt ismerheti meg. |
A Privátbankár.hu-nak telefonon sikerült elérni CNUE és az UINL vezetőit, akik egyaránt úgy vélekedtek, hogy az egységes rendelet hatályba lépése egy nagyon fontos mérföldköve volt az európai közjegyzőségnek. Jean Tarrade azonban kiemelte, hiányzik még az az elektronikus infrastruktúra, amely segít abban, hogy a közjegyzők országhatárokat átívelően tudjanak hatékonyan eljárni a hagyatéki ügyekben.
|
| Jean Tarrade Fotó: Magyar Országos Közjegyzői Kamara |
Egyelőre nagyon kevés a gyakorlati tapasztalat, viszont mindenképp örömteli, hogy az eddig költséges és hosszadalmas ügymenet az európai örökségi bizonyítvánnyá egyszerűsödött. Az elnök szerint a hiányzó digitális adatbázison, amely nagyban segítené a közjegyzők nemzetközi munkáját, már dolgozik a szervezet. Ennek segítségével azok az ügyek is könnyen kiszúrhatóak lesznek, amelyeken esetleg több ország közjegyzői foglalkoznak párhuzamosan.
Daniel-Sédar Senghor szerint üdvözlendő, hogy az országos jogszabályok mellett most egy egységes rendszerben lehet gondolkozni, ám nem volt szándék az országspecifikus sajátosságok felülírása.
Okmányok a neten
Ugyanezt az egyszerűsítő célt szolgálják az e-igazolványos rendszerek. Mint ismert, a kormány bevezetné itthon is az e-kártyákat és digitalizálná igazolványainkat. Kevesen tudják, hogy közokiratok digitalizálásán és az elektronikus nyilvántartásokon világszerte az elsők között kezdtek el dolgozni a közjegyzők - mondja Daniel-Sédar Senghor, az UINL elnöke. Szerinte ez csak egy állomása egy nagyobb folyamatnak, amely erősíti egy okirat közhitelességét. Az osztrák közjegyzőség ebből a szempontból példaértékű lehet Magyarország számára.
|
| Daniel-Sédar Senghor Fotó: Magyar Országos Közjegyzői Kamara |
Tudjuk, mit csinál a közjegyző?
A két szervezet által tett lépések végtére is azt szolgálják, hogy az állampolgárok jogbiztonsága növekedjen, a közjegyzőknek pedig egyszerűbb legyen Európa-szerte a dolguk. Tarrade úgy véli, akadályozza ezeket a sikereket, hogy az európai lakosság keveset tud magáról a közjegyzőségről, ezért a CNUE és az UINL kifejezett törekvése, hogy népszerűbbé tegye ezt a szakmát. Senghor elnök szerint nagyon fontos a nemzeti kamarák feladata, hiszen nem lehet uniformizált megoldásokkal közelebb hozni a lakosságot a közjegyzőséghez.
A nemzetközi szövetségek abban tudnak segíteni, hogy a tapasztalatokat megosszák egymással az egyes országok közjegyzői. A magyar közjegyzőség, élén a Magyar Országos Közjegyzői Kamarával - fiatal kora ellenére nagyon jól teljesít ebben - mondja Tarrade, míg az UINL elnöke pedig úgy véli, jót tenne a Világszövetségnek egy közép-európai alelnök, akár Magyarországról.
Ez már a hatodik. 
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
