Így rendezi a vagyonjogi szerződés a házastársak vállalati érdekeltségeit

Fotó: depositphotos.com

Az idei év egyik jelentős társasági híre, hogy huszonöt évnyi házasság után válni készül a világ egyik leggazdagabb embere, Jeff Bezos, az Amazon alapító-vezérigazgatója. Az online könyvesboltként indult cég ma már a világ legértékesebb vállalata, amely maga mögé utasította az Apple-t és a Microsoftot is.

A cégvezér és felesége, MacKenzie Bezos még azelőtt házasodott össze, hogy Jeff 1994-ben megalapította volna az Amazont; a Bezos házaspár aktuális vagyonát nagyjából 137 milliárd dollárra becsülik. Bezosék jelenleg az USA nyugati partján, Washington államban élnek hivatalosan, amely egy úgynevezett community property state, vagyis olyan állam, ahol a vagyonközösség elve érvényesül.

Mivel pedig az Amazont Jeff Bezos már az esküvőjük után alapította, felesége jogosult lehet a teljes vagyon felére; ebben az esetben MacKenzie Bezos a válás után körülbelül 66 milliárd dollárral (több mint 18 billió, vagyis nagyjából 18 404 milliárd forinttal) vigasztalódhat.

Kérdés persze, hogy Bezosék vajon kötöttek-e valamilyen szerződést még házasságkötésükkor, vagy csupán Washington állam általános törvényi rendelkezései alapján rendezik-e vagyonuk megosztását.

Bár a nagy átlag nem él olyan vagyoni viszonyok között, mint Bezosék, azt ezért talán érdemes tudni, hogy milyen lehetőségeink vannak a vagyon jogszerű elválasztására, amely nem csak egy válás esetén hasznos, hanem akár a hitelek elhatárolásánál is.

Egy házasság fennállása alatt a felek szerezhetnek közös és különvagyont is a jogszabályok által meghatározottak szerint, ugyanakkor a magyar szabályozás szerint közös megállapodással, házassági vagyonjogi szerződéssel, eltérhetnek a törvényi rendelkezésektől.

Különvagyon

A házastársak különvagyonába tartozik az az ingóság, ingatlan, vagy egyéb vagyon, például részesedés egy vállalkozásban, amely a házastársi vagyonközösség létrejöttekor már az egyik fél tulajdona volt. Szintén különvagyonnak számít a házasság idején örökölt, ajándékba kapott tárgy, tulajdonrész, vagy ingyenes juttatás.

Nem számítanak közösnek, többek között a személyes használati tárgyak. Az sem lesz közös, ha egy különvagyon értékén szerzünk egy másik vagyontárgyat, például ha a különvagyonunkba tartozó lakásunkat eladjuk, és a kapott pénzen veszünk helyette egy másikat. Ugyanakkor, ha a különvagyonból származik valamiféle bevétel – például a lakás kiadásából bevételre teszünk szert, vagy a vállalkozásból jövedelem származik –, az már a közös vagyon része.

Közös vagyon

A jogszabályok szerint a házastársi vagyonközösség fennállása alatt – a különvagyonon kívül – bármilyen közösen, vagy külön szerzett vagyontárgy a pár közös vagyona, amely fele-fele arányban illeti meg őket egy válás esetén. Ez azt jelenti, hogy a házastársi vagyonközösség fennállása alatt vásárolt ingatlanok, ingóságok, valamint a munkabér, a jutalom mind-mind közös, és azon – főszabály szerint – egyenlően osztoznak a felek.

Azt is érdemes tudni, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársként éltek együtt, akkor már az együttélés kezdetétől közös a vagyon. Ugyanígy a közös vagyonba tartozik a jogszabályok szerint annak a gazdasági társaságnak a (rész)tulajdona is, amelyet az egyik fél a házassági vagyonközösség idején (a közös vagyonból) alapított, vagy amelyben tulajdont szerzett. Ez egy válás esetén komoly problémákat vethet fel.

Ha nem tudnak megegyezni a házastársak, akkor a bíróság dönt, amely jellemzően annak a félnek adja a tulajdonrészt, akinek az a tulajdonát képezi, ugyanakkor a másik felet kompenzálja. De a bíróság úgy is dönthet, hogy megosztja a tulajdonrészt ez azonban más tényezőktől is függhet (például a gazdasági társaság társasági szerződése).

A hitel is lehet közös

Fontos azzal is tisztában lenni, hogy nem csak a vagyontárgyak és a tulajdonrészek, hanem a terhek is közösek. Ha a házaspár egyik tagja személyi kölcsönt vesz föl, és nem tudja törleszteni, akkor a szerződés kötésben részt nem vett házastárs felelőssége a közös vagyonból a tartozás esedékességekor ráeső vagyoni hányad erejéig áll fenn. Ehhez hasonlóan, ha egy gazdasági társaság vesz fel hitelt, és nem tudja fizetni, akkor végső esetben a tartozás megfizetésére akár a tulajdonos házastársa is köteles lehet. Szintén gond lehet abból, ha a a gazdasági társaság egy komoly kártérítési ügyben válik fizetésképtelenné.

Az élettársakra ugyanakkor más szabályok vonatkoznak. Ennek értelmében az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők, így az ő esetükben nem keletkezik közös vagyon. Az élettársi életközösség megszűnésekor csak azon kell osztozkodniuk, amit közösen szereztek (vagyonszaporulat). Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés.  A szerzésben való közreműködésnek minősül a háztartásban, a gyermeknevelésben, valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka is.

A vagyonjogi szerződés és nyilvántartása

Egy házassági vagyonjogi szerződéssel a felek rendezhetik a közöttük fennálló vagyonjogi viszonyokat. Megegyezhetnek abban, hogy a házastársi vagyonközösség fennállása alatt hogyan oszlik meg közöttük a szerzett vagyon – a törvényi alapesettől eltérően – mi számít közös és mi különvagyonnak, vagy, hogy miként kezelik a közös vagyont.

Fontos tudni, hogy érvényes házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződés kizárólag közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan köthető, az egymás között írt szerződés még akkor is érvénytelennek számít, ha azt tanúk is aláírták.

Egy vagyonjogi szerződéssel nem csak a vagyont, hanem az adósságot is el tudják különíteni a jövőre nézve. Így egy vállalkozás csődjének, egy nem fizetett hitel vagy károkozás következményeinek terhétől is megkímélhető a másik fél. Ha a szerződésben világosan el van határolva, mi számít különvagyonnak, akkor a házastárstól e vagyonból nem követelhető a tartozás.

Ehhez arra is szükség van, hogy a házasfelek a szerződést bejegyezzék a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába (HÉVSZENY). E nélkül a felek könnyen bajba kerülhetnek a hitelezőkkel szemben, mert a szerződés harmadik féllel szemben csak akkor hatályos, ha a szerződést a HÉVSZENY-be bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.

Az ügyvéd által készített szerződés esetén a házasfeleknek, házasulóknak, illetve élettársaknak személyesen kell intézkedniük annak érdekében, hogy a szerződés bekerüljön a nyilvántartásba, amelyet közjegyzőnél lehet kérni. Ha közjegyző előtt készül a szerződés, az okiratot készítő közjegyző a személyesen megjelent felek kérelmére azt nyomban be is jegyzi a HÉVSZENY-be. Régebbi házassági vagyonjogi szerződés is bejegyeztethető a nyilvántartásba, amennyiben az megfelel a hatályos jogszabályok szerinti házassági vagyonjogi szerződés kritériumainak.