Fokozatosan nőtt az elmúlt években a házasságkötések száma Magyarországon. Ugyanakkor, míg húsz-harminc évvel ezelőtt a fiatalok jellemzően már a húszas éveik elején házasodtak, a KSH felmérése szerint ma már a magyar nők átlagosan csaknem harminc évesek, amikor az első házasságukat kötik, a férfiak jellemzően még idősebbek. A gyakran már sikeres karrierrel, valamint stabil egzisztenciával rendelkező párok által megkötött házasságoknak fontos vagyonjogi vonzata is van, hiszen a magasabb életkorral általában nagyobb vagyon is járhat. A közjegyzők tapasztalatai szerint ez az egyik oka annak, hogy egyre több házaspár köt egymással házassági vagyonjogi szerződést. Egy házasságban ugyanis a feleknek közös és különvagyonuk is van a törvényi szabályozás szerint. Ettől ugyanakkor közös megállapodással eltérhetnek, akár teljesen sajátos, személyre szabott vagyonjogi rendszert is kialakíthatnak - írja összeállításában a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).
Fotó: Depositphotos
A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösségük időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. Ebben maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a vagyoni viszonyaikra alkalmazni szeretnének. Így rögzíthetik azt is, hogy mely vagyontárgyak kerülnek a felek közös-, illetve különvagyonába. Rendelkezhetnek a jövőben megszerzendő vagyonuk sorsáról és a szerződéskötés előtti időszakban meglévő vagyonelemekről, így akár a házasságkötést megelőző élettársi kapcsolatuk ideje alatt vagy az életközösségük megkezdése előtt keletkezett vagyonukról is. A szerződésben a (leendő) házastársak a vagyonuk esetleges későbbi megosztásának módjáról is rendelkezhetnek.
Gyakran kötnek házassági vagyonjogi szerződést azok is, akik nem az első házastársi kapcsolatukban élnek, különösen akkor, ha korábbi házasságukból már született gyermekük. Ezzel egyúttal azt is befolyásolni tudják, hogy mi, illetve milyen módon kerül majd a hagyatékukba, ami különösen fontos lehet, ha nem csak egy házasságból született gyermekük, aki örökössé válhat. Szintén gyakran kötnek házassági vagyonjogi szerződést akkor, ha az egyik házasulandó vagy a családja lényegesen gazdagabb, mint a másik.
Nem minden közös, amit a házasság alatt szereznek
A törvényi szabályozás szerint az lesz a házastársak közös vagyona, amit a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. A közös vagyon fele-fele arányban illeti meg őket, például egy válás esetén. Ez azt jelenti, hogy például a házasság idején vett – és a különvagyonnak nem minősülő – ingatlanok, ingóságok, valamint a munkabér, a jutalom mind-mind közös. A különvagyonba tartoznak a házastársi vagyonközösség létrejöttekor már meglévő vagyontárgyak, bármilyen ingóság, ingatlan vagy részesedés egy vállalkozásban. Szintén különvagyonnak számít, amit az egyik fél örökölt, ajándékba kapott, vagy amit a különvagyonából vásárolt, továbbá a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyak, például a ruházati cikkek, ékszerek vagy a mobiltelefonok.
„Házassági vagyonjogi szerződéssel a házastársak saját akaratuknak megfelelően rendezhetik vagyoni viszonyukat, bárhogyan megállapodhatnak, akár teljesen felülírhatják a törvényi szabályozást abban, hogy mi legyen a közös és mi a különvagyonuk, vagy hogy hogyan kezelik a közöset” – mondja Tóth Ádám, a MOKK elnöke.
A tartozásokat is el lehet különíteni
Sokszor az is fontos, hogy egy házassági vagyonjogi szerződéssel az adósságot is el lehet különíteni. Például az egyikük tulajdonában lévő vállalkozás csődjétől, egy nem fizetett hitel vagy károkozás következményeinek terhétől is megkímélhető a másik fél. Ha nincs házassági vagyonjogi szerződés, akkor a házassági vagyonközösség miatt nemcsak a bevételek, hanem általában a kötelezettségek, adósságok is közösek. Amennyiben egy vagyonjogi szerződésben világosan el van határolva, mi számít különvagyonnak, akkor a házastárs különvagyonából nem lehet érvényesíteni a tartozást.
Ehhez azonban érdemes a vagyonjogi szerződést bejegyeztetni a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába (HÉVSZENY). A szerződés ugyanis harmadik féllel, például egy hitelező bankkal szemben csak ezután lesz hatályos (illetve abban az esetben is, ha a szerződésről kifejezetten tudomással bírt).
Érvényes házassági vagyonjogi szerződés kizárólag közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan köthető, az otthon, egymás között írt szerződés még akkor is érvénytelen lesz, ha azt tanúk is aláírták.
Élettársak is köthetnek vagyonjogi szerződést
Az élettársak is köthetnek vagyonjogi szerződést, amelyben a házastársakhoz hasonlóan, saját vagyonjogi rendszert alakíthatnak ki, és bármilyen vagyoni kérdésben megegyezhetnek. Ez azért különösen fontos, mert az élettársakra teljesen más vagyonjogi szabályok vonatkoznak, mint a házaspárokra. Az együttélésük alatt automatikusan nem keletkezik közös vagyonuk, ha szétválnak, csak annyit követelhetnek egymástól, amennyivel hozzájárultak a másik vagyonának gyarapodásához. Ennek megítélése ugyanakkor nem mindig egyszerű és problémamentes. Az élettársak együttélésük ideje alatt – hacsak nem kötnek egymással ettől eltérő élettársi vagyonjogi szerződést – végig önálló vagyonszerzők maradnak, ami azt jelenti, hogy a házastársakkal ellentétben nem keletkezik közös vagyonuk azon az alapon, hogy egymással élettársi kapcsolatban éltek.
Érvényes élettársi vagyonjogi szerződés megkötéséhez szintén közjegyző vagy ügyvéd közreműködése szükséges. Azt is érdemes tudni, hogy ha a házasságkötés előtt a pár élettársként együtt élt, akkor már az együttélés kezdetétől – és nem a házasságkötés időpontjától – érvényesül a törvényes vagyonjogi rendszer. Ha az élettársak a későbbiekben házasságot kötnek egymással, akkor szerződésben rögzíthetik, hogy a házasságot megelőzően mi volt a közösen keletkezett és mi a különvagyon.
Kezd kibontakozni a piaci pánik. 
