Az adatokat a KSH a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak. A kormányzati szektor adóssága – az MNB adatai alapján – 2015 végén 25 394 milliárd forint, a GDP 75,3 százaléka volt.
2015-ben 2014-hez képest:
- A kormányzati szektor 625,5 milliárd forintos hiánya (a GDP 1,9 százaléka) 113,9 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,4 százalékponttal alacsonyabb volt.
- A bevételek 7,7 százalékkal, 1173,2 milliárd forinttal növekedtek. A termelési és importadóból származó bevételek 436,7 milliárd forinttal (7,3 százalékkal) nőttek – ezen belül 9,8 százalékkal bővült az áfa-bevétel –, valamint 279,3 milliárd forinttal, 6,7 százalékkal nőttek a tb-hozzájárulások. Az egyéb bevételek 272,1 milliárdos (9,2 százalékos) növekedése az EU-transzferek bővülésének az eredménye. A bevétel növekedéséhez a jövedelemadók 182,6 milliárd forinttal (8,3%) járultak hozzá.
- A kiadások 1059,6 milliárd forinttal, vagyis 6,6 százalékkal növekedtek. A legnagyobb mértékben, 595,2 milliárd forinttal (23,2 százalékkal) az egyéb kiadások, és 473,8 milliárd forinttal (26,7 százalékkal) a felhalmozási kiadások emelkedtek – mindkét tételben az uniós támogatások kifizetése döntő részt képviselt. A munkavállalói jövedelem 7,7 százalékkal bővült, csökkentek ugyanakkor a fizetett kamatok (7,0%), a folyó termelőfelhasználás (6,0%) és a pénzbeni társadalmi juttatások (0,4%).
2015 IV. negyedévében 2014 azonos időszakához képest:
- A kormányzati szektor hiánya 143,4 milliárd forint, a GDP 1,7 százaléka volt, ami GDP-arányosan 0,3 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
- A kormányzati szektor bevétele 693 milliárd forinttal, 15,9 százalékkal nőtt. Bővült a termelési és importadókból befolyó bevétel 230,1 milliárddal (14,4 százalékkal), az uniós támogatásokat tartalmazó egyéb bevételek 188 milliárddal (17,9 százalékkal), a jövedelemadó-bevétel 183,6 milliárddal (30,9 százalékkal). A társadalombiztosítási hozzájárulások 8,2 százalékkal nőttek.
- A kiadások 728,6 milliárd forinttal, 16,4 százalékkal növekedtek. Ebből – az uniós támogatások kifizetésének eredményeképpen – 438 milliárdot tett ki az egyéb kiadások (75,8 százalékos) növekedése, és 288,9 milliárdot (41,1%) a felhalmozási kiadásoké. A munkavállalói jövedelmek 9,0 százalékkal bővültek, mérséklődtek ugyanakkor a kamatkiadások (6,8%), a folyó termelőfelhasználás (4,4%), és a pénzbeni társadalmi juttatások (1,8%).
Erre már érdemes felfigyelni. 
