|
| Donald Trump amerikai elnök nyilatkozik az elnöki különgépen. (Kép forrása: MTI/AP/Alex Brandon) |
Donald Trump amerikai elnök többször felvetette Grönland megvásárlását Dániától - állította csütörtökön este a The Wall Street Journal című lap és nyomában a CNN hírtelevízió.
Az értesülést először a The Wall Street Journal közölte. A lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az elnök többször is, hol komolyabban, hol viccesen szóba hozta a Dániához tartozó, autonómiát élvező sziget esetleges megvásárlását.
Vacsorák és beszélgetések alkalmával Trump állítólag azt kérdezte tanácsadóitól, vajon az Egyesült Államok megvásárolhatja-e Grönlandot, majd a Fehér Ház jogi tanácsadói hivatalának két munkatársát meg is kérte, vizsgálják meg ennek a lehetőségét.
A lap állítása szerint Trump néhány tanácsadójának tetszett az ötlet, támogatásáról is biztosította az elképzelést, más tanácsadók viszont tréfálkozásként kezelték. Nem fehér házi források - a The Wall Street Journal szerint - Grönland esetleges megvásárlását Alaszka megvásárlásához hasonlították. Alaszkát 1867-ben vásárolta meg az Egyesült Államok a cári Oroszországtól.
Az 56 ezer lelket számláló, stratégiai fekvésű Grönland, amely egykor egy kontinenst alkotott Észak-Amerikával, a Föld legnagyobb szigete és a Dán Királysághoz tartozó autonóm terület. Egy 2009-ben rendezett népszavazás után a grönlandiak megkapták a rendelkezési jogot a természeti kincseik felett és a nyelvüket - az inuitot - is hivatalos nyelvként ismerik el.
A The Wall Street Journal állításait sem az amerikai külügyminisztérium, sem a Dán Királyság amerikai nagykövetsége, sem pedig Grönland washingtoni képviseleti irodája nem kívánta kommentálni. A lap megjegyezte, hogy Donald Trump a jövő hónap elején Dániába látogat.
Elemzők szerint Grönland fontos hely az amerikai nemzetbiztonsági érdekek szempontjából. Az Egyesült Államok és Dánia közötti, évtizedekkel ezelőtt megkötött védelmi szerződés korlátlan jogot ad Washingtonnak a Grönland északnyugati részén lévő Thule légitámaszpont működtetésére. Ez egyébként az Egyesült Államok legészakibb katonai támaszpontja, mintegy 1500 kilométerre fekszik az Északi-sarktól, és része az amerikai ballisztikusrakéta-jelző rendszernek. Ezt a támaszpontot használja az amerikai légierő űrparancsnoksága és az Észak-amerikai Légvédelmi Parancsnokság (NORAD) is.
A The Wall Street Journal információi szerint a Pentagon (amerikai védelmi minisztérium) 2018-ban sikerrel akadályozta meg, hogy Kína három repülőteret építhessen Grönlandon.
Egyébként nem Donald Trump az első amerikai elnök, aki felvetette Grönland esetleges megvásárlását. Harry Truman 1946-ban vetette fel és akkor Washington meg is próbálkozott az ügylettel.
Többek között ebben állapodott meg Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök többórás telefonbeszélgetésük alatt kedden. 
