A nagymértékű növekedés a vállalkozások kapacitásbővítő fejlesztéseinek, a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus forrásaiból finanszírozott projekteknek, valamint a továbbra is élénk lakás- és egyéb ingatlanberuházásoknak köszönhető. 2018 első három negyedévében a beruházások 17 százalékkal bővültek az egy évvel korábbi, magas bázishoz viszonyítva.
A beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévit 5,1, a 2015 negyedéveinek átlagát pedig 32 százalékkal haladta meg. A beruházási tevékenység volumene 22, ezen belül a teljesítményérték 58 százalékát adó építési beruházásoké 25, a mintegy négytizedét kitevő gép- és berendezésberuházásoké 19 százalékkal növekedett.
|
| A nemzetgazdasági beruházások volumenindexe. Forrás: KSH |
A beruházások több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 13, a 15 százalékát realizáló költségvetési szerveknél pedig 35 százalékkal bővült a fejlesztések volumene.
Szinte minden területen emelkedett a beruházási aktivitás
A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a leginkább a szállítás, raktározás beruházásainak volumene nőtt (42 százalékkal), elsősorban a közútfelújítások, valamint a folytatódó út-, autópálya- és vasútépítések következtében. A szállítással foglalkozó vállalkozások szintén jelentősen növelték beruházásaikat.
A teljesítményérték mintegy 16 százalékát képviselő ingatlanügyletek beruházási teljesítménye is erőteljesen (18 százalékkal) nőtt, ahol a lakásépítések folytatódó bővülése mellett az üzleti célú létesítményekbe (irodaházak, raktárak stb.) történő invesztíciók is számottevően növekedtek.
A nemzetgazdasági beruházások negyedét megvalósító feldolgozóipar fejlesztései visszafogottan nőttek (3,2%). A fejlesztések volumene a legnagyobb mértékben a villamos berendezések gyártása területén emelkedett, az ágazat termékei iránti élénk nemzetközi kereslet hatására. Kiemelkedő volt a fejlesztések bővülése a kohászat, fémfeldolgozás területén és az elektronikai iparban is. Több alágban visszaestek a beruházások, közöttük a gép, gépi berendezés és a vegyi anyag, termék gyártásában is. A járműgyártás beruházásai – amelyek a feldolgozóipar tárgyidőszaki fejlesztéseinek negyedét tették ki – szintén csökkentek.
A kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban folytatódott a beruházási teljesítmény növekedése (15%); az élelmiszer jellegű vegyeskereskedelemmel és a gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások az átlagot meghaladóan növelték beruházásaikat.
A központi költségvetés a III. negyedévben is jelentős szerepet játszott a nemzetgazdaság egészére jellemző beruházásnövekedésben. A nagyrészt közösségi finanszírozású területeken jellemzően az átlagot meghaladó mértékben bővültek a beruházások, elsősorban az uniós forrásból történő fejlesztések következtében.
A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításban a rend- és honvédelemhez kapcsolódó, valamint a központi közigazgatás területén megvalósult beruházásoknak is köszönhetően 66, a humán-egészségügyi, szociális ellátásban – főként a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődő fejlesztések miatt – 30%-os volumennövekedést regisztráltunk.
A művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ág beruházásainak emelkedését (59%) továbbra is a sporttal és a kultúrával kapcsolatos nagyberuházások okozták. Ugyanakkor az oktatásban – néhány nagy értékű, felsőoktatásban megvalósult projekt lezárása miatt – 2,1 százalékkal csökkentek a beruházások.
Ismét voltak hotelépítési beruházások
A beruházások volumene néhány kisebb súlyú ágban ugyancsak a nemzetgazdasági átlag feletti mértékben nőtt. Az energiaiparban a beruházások erőteljes növekedésében (68%) a megújuló energiaforrásokba történő befektetések, az adminisztratív szolgáltatás területén megvalósult átlag feletti emelkedésben (49%) pedig a lízingtársaságok élénkülő gép- és járműbeszerzései is közrejátszottak.
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a hotelépítések és a szállodafelújítások a korábbi időszakokhoz hasonlóan ismét szerepet játszottak a beruházások jelentős bővülésében (26%). Az építőipari gazdasági szervezetek a konjunktúra hatására 25 százalékkal növelték tárgyieszköz-fejlesztéseiket.
Torzíthatják a tartalmak terjesztését. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
