|
| Rendőrök várják a pesti vonatot Münchenben 2015. szeptember 12-én(Wikimedia Commons) |
A német hatóságok közleménye szerint a január-júniusi időszakban 90 389 menedékkérőt regisztráltak. Kiemelték, hogy egy évvel korábban, 2016 első fél évében még nagyjából kétszer, 2015 első hat hónapjában pedig nyolcszor ennyi menedékkérő érkezett Németországba. A legnagyobb csoportokat továbbra is a szíriaiak, az irakiak és az afganisztániak alkotják mintegy 22 000, 9000 és 6000 fővel.
A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF) hat hónap alatt 111 600 menedékjogi kérelmet nyújtottak be, ami 72 százalékos csökkenés éves összevetésben. A hivatal ügyhátraléka is jelentősen csökkent, június végén 146 500 kérelem várt elbírálásra, szemben az év elején nyilvántartott 433 700 elfekvő kérelemmel.
A BAMF a vizsgált időszakban 408 100 menedékjogi kérelmet bírált el, ez 44 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Menekültstátuszt vagy hosszabb távú tartózkodásra feljogosító más menedékjogi státuszt a kérelmezők 38 százaléka kapott. A kérelmezők további 7 százaléka ugyan nem kapott menedékjogot, de különböző okok - például betegség - miatt átmenetileg maradhat az országban.
A kérelmek 39 százalékát elutasították, 16 százaléka pedig a más módon rendezett ügyek kategóriájába került. Ide tartoznak a döntés előtt visszavont kérelmek és az uniós - úgynevezett dublini - menekültügyi rendszer keretében más uniós tagországnak átadott menedékkérők ügyei.
A szövetségi belügyminisztérium szóvivője, Tobias Plate a menekültügyi statisztikával kapcsolatban elmondta, hogy Németországot egyelőre kevéssé érinti, hogy növekedik az EU területére Észak-Afrikából a Földközi-tengeren keresztül érkező menedékkérők száma. A fejlemény ugyan Németországban is érezhető, de a többség más migrációs útvonalon érkezik - tette hozzá.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 3164,11 pontos, 2,41 százalékos emelkedéssel, 134 616,81 ponton zárt pénteken. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
