Macedón sajtóértesülések szerint Illés-napi Macedón Köztársaság lehet az eddigi a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselő nyugat-balkáni ország neve.
Végre sikerül megoldást találni
A Nova TV információi szerint erről egyeztetett Zoran Zaev macedón és Alekszisz Ciprasz görög kormányfő, és ez lehet az a megoldás, amely a macedón miniszterelnök szerint mindkét fél számára elfogadható.
Zaev szerint a megállapodás megszülethet még az uniós állam- és kormányfők júniusi találkozója előtt, Ciprasz viszont nem volt ennyire optimista csütörtökön, szerinte még nincs itt az ideje, hogy a végleges megoldásról lehessen beszélni.
Noha a sajtó eddig a Felső-Macedónia elnevezést tartotta befutónak, a csatornának egy neve elhallgatását kérő macedón diplomata azt mondta, az eddig nyilvánosan nem ismertetett Illés-napi Macedón Köztársaság lehet a befutó.
Az ország nagy napja
Az Illés-nap Macedónia nemzeti és vallási ünnepe, a köztársaság napja. Az augusztus 2-i nap két esemény miatt is beírta magát a macedón történelembe. 1903-ban ezen a napon volt az úgynevezett Illés-napi felkelés, amikor a Belső Macedón Forradalmi Szervezet által vezetett szabadságharcosok felkeltek a törökök ellen, aminek eredményeként létrejött a rövid életű, csupán tíz napig fennálló Krusevói Köztársaság.
1944-ben pedig ezen a napon alakult meg a Macedónia Nemzeti Felszabadításának Antifasiszta Képviselőháza, amely lefektette a modern Macedón Köztársaság alapjait.
Közel két évtizedes vita
Macedónia és Görögország között azóta folyik vita az ország nevéről, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.
Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, alkotmányában azonban nem szerepel a Jugoszláviára történő utalás. A tavaly május óta kormányzó macedón vezetés tárgyalásokba kezdett a görög kormányzattal a névvita rendezéséről, amelyet még az idei év első felében szeretnének megoldani.
Elviekben mindkét fél elfogadhatónak tartaná, ha Macedónia nevében valamilyen földrajzi jelző jelenne meg, és a sajtó szerint a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a nyugat-balkáni országot a jövőben Felső-Macedóniának hívják majd. Problémát okoz azonban, hogy míg Görögország azt szeretné, ha a névmódosítás a macedón alkotmányban is megjelenne, Macedónia csak a nemzetközi dokumentumokban akarja új nevét használni.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
