Egy év alatt 4500 civil áldozatot szedett a háború

• Az utóbbi egy évben több mint 4500 civil, köztük 154 gyerek vesztette életét a donyecki és a luhanszki térséget ért ukrán támadásokban – közölte pénteken Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) informális ülésén. A Moszkva által már orosznak tekintett donyecki és luhanszki „népköztársaságok” területén 2022. február 17. óta 4591 polgári személy – köztük 154 gyerek – halt meg ukrán tüzérségi támadások miatt. Több mint 13 ezer lakóépület, 147 egészségügyi és 560 oktatási intézmény rongálódott meg – mondta Nyebenzja. „Ahogy Ukrajna nagy hatótávolságú fegyvereket kezdett kapni 2022 nyarán a NATO-tagállamoktól, a kijevi rezsimnek újabb lehetőségei nyíltak a Donyec-medencei városok célzott megsemmisítésére. Azóta négyszeresére növekedett a polgári áldozatok száma és háromszorosára a civil infrastruktúrában keletkezett károk mennyisége” – jelentette ki az orosz diplomata. Szerinte az ukrán hadseregnek a szakadár térségek városaival szembeni csapásai katonai értelemben értelmetlenek, mivel ott nincsenek katonai létesítmények, a frontvonal pedig elég messze található. Ezzel szemben a nagy pontosságú orosz csapások kizárólag az ukrán katonai és energetikai célpontokat célozzák, csakhogy a kijevi vezetés a lakónegyedekben telepített légvédelmi egységeket, ami miatt a rakéták roncsai lakott területekre zuhannak – állította. „Ez volt a helyzet Kremencsukban és Dnyepropetrovszkban, az eltévedt ukrán rakéták berepültek Lengyelország és Moldova területére” – tette hozzá az orosz ENSZ-nagykövet.
• Az Egyesült Államok nemzetközi bűnszervezetnek minősíti a Wagner orosz katonai magáncéget – jelentette be pénteken John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának kommunikációs koordinátora. Tájékoztatása szerint a napokban várható hivatalos intézkedés lehetővé teszi majd, hogy újabb szankciókat szabjanak ki a zsoldoscsapat ellen, amely az Ukrajna elleni orosz háborúban is jelentős szerepet játszik. A Fehér Ház pénteken közzétett egy november 18-ával dátumozott filmfelvételt, amelyen állítása szerint Oroszország és Észak-Korea között közlekedő orosz tehervagonokat lehetett látni. John Kirby szerint egy Moszkva által átvett észak-koreai fegyverszállítmányról van szó, amelyet a Wagner csoport ukrajnai harci tevékenységének támogatására szántak. „Nyilvánvalóan elítéljük Észak-Korea cselekedeteit, és sürgetjük Phenjant, hogy haladéktalanul hagyjon fel a Wagnernak küldött szállítmányaival” – mondta a kommunikációs koordinátor. „Mint azt már korábban leszögeztük, ezek az észak-koreai fegyverszállítások az ENSZ Biztonsági Tanács határozatainak közvetlen megsértését jelentik” – hangsúlyozta John Kirby, hozzátéve, hogy a vonatkozó információkat megosztották a világszervezet vezető testületének észak-koreai szankciókat felügyelő szakértői bizottságával. „Ezek a cselekmények is mutatják, hogy a Wagner kontinenseket átívelő fenyegetést jelent, ideértve komoly bűnügyi üzelmeit, de ezzel még nincs vége” – hangoztatta John Kirby. A szóvivő már tavaly év végén azt állította, hogy Phenjan titokban jelentős mennyiségben szállít tüzérségi lövedékeket Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz. Észak-Korea ugyanakkor következetesen tagadja, hogy fegyvereket vagy lőszert adna el Oroszországnak. John Kirby beszámolt arról is, hogy az amerikai kormányzat információi szerint a Wagner csoportnak mintegy 50 ezer zsoldosa harcol Ukrajnában, ebből 10 ezer szerződéses, 40 ezer pedig börtönökből toborzott fegyveres. Washington tudomása szerint Jevgenyij Prigozsin, a csoport tulajdonosa havonta 100 millió dollárt költ a zsoldoscsapat fenntartására. „Látunk a többi között hírszerzési jelzéseket arról is, hogy növekszik a feszültség a Wagner és az orosz védelmi minisztérium között. A Wagner rivális hatalmi központtá kezd válni az orosz hadsereghez és más minisztériumokhoz képest. Prigozsin és harcosai nyilvánosan bíráltak orosz tábornokokat és védelmi tisztségviselőket ukrajnai tevékenységük kapcsán” – fűzte hozzá az amerikai illetékes.

• Oroszország azt állítja, hogy elfoglalt egy falut Kelet-Ukrajnában, a Bahmut városa felé tartó hónapok óta tartó támadása során. Az orosz védelmi minisztérium szóvivője, Igor Konyaszenkov közölte, hogy a Bahmuttól 9 kilométerre délre fekvő Kliscsijivkát „felszabadították”. Az állítást nem lehetett ellenőrizni. Az ukrán illetékesek nem kommentálták. Az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság orosz megbízott erői korábban azt mondták, hogy átvették Kliscshijivka irányítását.
• Az amerikai tisztviselők elkezdtek nyomást gyakorolni az ukránokra, hogy fordítsák el a hangsúlyt Bahmutról, és összpontosítsanak egy déli offenzívára való felkészülésre. Joe Biden adminisztrációja állítólag úgy véli, hogy az oroszok nagy esélyt adnak arra, hogy végül kiszorítsák az ukrán erőket a heves harcokkal teli városból, ahol a háború eddigi leghevesebb harcai voltak. A német külföldi hírszerző szolgálatot, a BND-t állítólag szintén aggasztja az ukrán hadsereg Bahmutban elszenvedett veszteségeit.
• Mark Milley tábornok, az Amerikai Egyesült Államok vezérkari főnöke azt mondta, nem tartja reálisnak, hogy Ukrajna 2023-ban kiszorítsa az orosz csapatokat Ukrajna nemzetközileg elismert területéről. „Katonai szempontból továbbra is fenntartom, hogy ebből a szempontból évben nagyon-nagyon nehéz lenne katonailag kiűzni az orosz erőket az oroszok által megszállt Ukrajna minden centiméteréről” – mondta az amerikai légierő németországi, ramsteini támaszpontján tartott sajtótájékoztatón.
• A Kreml szerint a további tankok Kijevnek való szállítása „alapvetően nem változtatna semmit”. Oroszország és az Egyesült Államok kapcsolata „történelmi mélypontján” volt – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is, aki szerint „nincs remény” a kétoldalú kapcsolatok javulására „belátható jövőben”.
• Megöltek egy korábbi amerikai haditengerészt Ukrajnában – közölték pénteken amerikai tisztviselők. Daniel W. Swift 2019 márciusában hagyta el San Diegó-i posztját, megsérült, és szerdán belehalt sérüléseibe. A tisztviselők szerint nem hivatalos minőségben harcolt. A haditengerészet azt mondta, „nem tud találgatni, hogy az egykori tengerész miért volt Ukrajnában”.
• A hírek szerint az EU-országok az Oroszországgal kapcsolatos szankciók 10. csomagján dolgoznak. A következő szankciócsomag „valahol az ukrajnai orosz invázió évfordulója környékén lesz”, mondta egy magas rangú diplomata a Reutersnek. Az EU tisztviselői a miniszterek jóváhagyását is kérik az Ukrajnának nyújtott katonai segély hetedik, 500 millió eurós részletéhez.

(MTI, The Guardian)