Egy évig terjedő szabadságvesztést kockáztat, aki hálapénzt fizet

A parlament honlapján megjelent az orvosok, ápolók foglalkoztatásának átalakítára vonatkozó törvényjavaslat, melyet nemrég Orbán Viktor miniszterelnök már beharangozott. Ez az a csomag, amely jelentős béremelést, valamint a hálapénz megszüntetését célozza. Utóbbit úgy, hogy a hálapénzt nyújtójával szemben helyez büntetést kilátásba.

Az egészségügyi személyzet helyzetének rendezésével régóta adós a kormány. Ennek folyományaként sok orvos és ápoló hagyta el az országot az elmúlt 10 évben. Ez békeidőben is gondot okozna, de az egész országot igazodásra kényszerítő járványhelyzetben kulcsfontosságú, hogy megfelelő számú és képzettségű szakszemélyzet kezelje a betegeket.

A most benyújtott csomaggal nem lesz jobb a betegellátás színvonala, nem lesznek korszerűbbek a berendezések, de arra talán esély nyílik, hogy az orvostársadalom anyagi megbecsültségének javításával sikerül itthon tartani a legjobb munkaerőt, esetleg hazacsábítani a külföldön dolgozók egy részét.

A "valamit valamiért" elv érvényesül a csomagban, amikor kriminalizálják a hálapénzt. A zsebbe csúsztatott boríték a szimbolikája lett a magyar egészségügyi rendszernek, amelyben a szakszemélyzet érintett része az ellátásra várók között szegregál, így teremtve meg a szerintük méltányos jövedelmi viszonyokat. A büntetés célzottjai azonban nem az orvosok, hanem a hálapénz nyújtói, azaz a páciensek lesznek. (Frissítés: a javaslat alapján az orvosok is büntetőjogi felelősséggel tartoznak majd.)

A dokumentum indoklása szerint a kormány elfogadta a Magyar Orvosi Kamara javaslatait és az áttörő orvosi béremelést megalapozó törvényjavaslatot benyújtotta az Országgyűlésnek. A javaslat rögzíti az egészségügyi szolgálati jogviszony fogalmát, személyi körét, etikai normáit, emellett tartalmazza a kereteket az orvosi béremeléshez, az illetményszámításhoz és minősítéshez, a javaslat továbbá rögzíti a jogviszonnyal járó szolgálati elismeréseket, a szabadságra, munkaidőre, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek nyilvántartására vonatkozó szabályokat.

A részletszabályokat majd kormányrendeletekben rögzítik.

Nézzük a fontosabb pontokat:

• A törvényjavaslat alapján az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál csak egészségügyi szolgálati jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet és az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységet végezni.
• általános szabályként három hónap próbaidő kikötése kötelező, de a próbaidő hossza nem lehet több négy hónapnál.
• az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén nem végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire az egészségügyi szolgálati jogviszonya nem terjed ki. (Ezzel ki akarják zárni, hogy magánelllátást is nyújtsanak ugyanott.)
• Arról is rendelkeznek, hogy csak a kormány kijelölt szerve engedélyével lehet például magánpraxist folytatni a jövőben. Az előzetes engedély kérésének elmulasztását a törvény szigorúan szankcionálja: az az egészségügyi szolgálati jogviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetését vonhatja maga után.
• Az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatott, egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy illetményének el kell érnie a törvény mellékletében az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy fizetési fokozatához meghatározott összeg nyolcvan százalékát és nem haladhatja meg a kormány rendeletében meghatározott összeget, ennek hiányában a fizetési fokozathoz a javaslat mellékletében meghatározott összeg százhúsz százalékát. (Ez a jövő évet illetően azt jelenti, hogy az érintettek fizetését a gyakorlati időtől függően 481 486 forinttól 1 666 040 forintig terjedő skála szerint állapítanák meg, az előbb ismertetett módon.)
• Ellátási érdekből a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy határozott időre kirendelhető legyen egy másik egészségügyi szolgáltatóhoz.
• A törvényjavaslat rendelkezéseit – főszabályként – 2021. április 1. napjától kell alkalmazni. Az egészségügyi szolgálati munkaszerződésben megállapított illetmény és a 2020. január-március hónap után az ugyanazon munkáltatótól származó illetmény közötti különbözetet a 2020. márciusi illetménnyel egyidejűleg, legkésőbb 2021. április 5-én kell kifizetni.
• A Btk. módosításával kimondanák, hogy aki egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben egészségügyi dolgozónak, egészségügyben dolgozónak vagy ezekre tekintettel másnak az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint jogtalan előnyt ad vagy ígér, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
• Az egészségügyről szóló törvény pontosítaná a hálapénz nyújtására vonatkozó szigorítást. Ezek szerint az egészségügyi dolgozó vagy az egészségügyben dolgozó az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során a jogszabályban vagy jogszabály alapján meghatározott térítési díjon felül az egészségügyi szolgáltatás nyújtásáért semmilyen pénzbeli, gazdasági szolgáltatás keretében nyújtott vagy természetbeni ellenszolgáltatást vagy egyéb előnyt nem kérhet, illetve nem fogadhat el.
• Ugyanakkor a javaslatban rögzített feltételek fennállása esetén a mindenkori minimálbér havi összegének 5 százalékát meg nem haladó értékű ajándékot el lehet fogadni.