Mostanában az egyik leginkább figyelt makrogazdasági mutató lett az infláció, főleg azért, mert ennek változását mindenki azonnal megérzi a saját zsebén. Az árak az elmúlt időszakban gyorsabban emelkedtek, mint amihez hozzászoktunk korábban. Főleg a nyugdíjasok érezték meg ezt, ahogy arra laptársunk folyamatosan felhívta a figyelmet.
Van azonban még egy réteg Magyarországon, akiknek nagyon fontos volt az árak alakulása a nyáron. Pontosabban júliusban. Azokról van szó, akik nem rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, és más jogcímen sem jogosultak egészségügyi szolgáltatásra. Nekik havonta egy meghatározott összeget kell befizetniük a társadalombiztosításba, hogy megváltsák ezt a jogosultságot.
Ez az összeg idén 7710 forint, ami jövőre emelkedni fog. A 2021-es költségvetés megalapozásáról szóló törvényben ugyanis azt rögzítette a parlament, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot minden évben az előző év júliusi inflációval kell emelni.
Az irányadó adat augusztus eleje óta ismert, de eddig nem kapott nagy figyelmet ebben az összefüggésben a sajtóban. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint júliusban 3,8 százalékos volt az infláció, vagyis ezzel kell növelni jövő januártól a egészségügyi szolgáltatási járulék idei összegét.
Ha elvégezzük a szorzást, azt kapjuk, hogy a következő évben 8000 forintot kell majd fizetni a tb felé ezen a jogcímen (ennél pár forinttal nagyobb összeg adódik, de a szabály szerint 100 forintra kell kerekíteni). Vagyis havi szinten 290 forintttal emelkedik a járulék, ami éves szinten 3480 forintot jelent. Ez egyébként elég közel van ahhoz az összeghez, amit laptársunk prognosztizált.
Fontos, már júliustól hatályos változás továbbá, hogy amennyiben elmarad a járulékfizetéssel az arra kötelezett, akkor az eddigi három helyett hat hónapi tartozás felhalmozódása után elég rendezni a tartozást. Viszont ennek ára van: egyben meg is kell térítenie az egészségügyi ellátást az arra szorulónak. Ma a Népszava pedig már arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak a halasztható, hanem a sürgősségi ellátásokra is vonatkozik ez az előírás. Erről augusztusban adott ki rendeletet az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő tájékoztatása szerint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles:
- az a belföldi személy, aki nem biztosított továbbá egészségügyi szolgáltatásra semmilyen jogcímen nem jogosult,
- tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet,
- a központi költségvetés a saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátásban részesülő – foglalkoztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet végzőnek nem minősülő személyek, a gyermekgondozási díjban részesülők valamint a Tbj. 22. § (1) bekezdés a)-f), h)-p) és r)-t) pontjában meghatározott személyek után.
A NEAK honlapja szerint az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség további feltétele, hogy a járulékfizetésre kötelezett a bejelentkezést megelőzően, legalább egy év megszakítás nélküli, a lakcímnyilvántartás szerinti bejelentett lakóhellyel (tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan esetén bejelentett szálláshellyel) rendelkezzen Magyarország területén. Az egyéves időtartamba beleszámít az a legfeljebb kilencven napos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett Magyarország területén bejelentett lakóhellyel.
A szállítások Magyarországra megfelelően haladnak – állítják. 
