Sokkal ártalmasabb lehet az emberi testre a légszennyezés, mint eddig hittük: minden egyes szervünket károsíthatja, mutatta ki egy friss, összehasonlító elemzés, mely a Chest Journal című orvosi szaklapban jelent meg, és melyet a Guardian ismertet.
A dokumentum szerint a szmog a szív- és tüdőbetegségeken túl felelős lehet cukorbetegségért, demenciáért, májproblémákért, húgyhólyagrákért, valamint törékeny csontokért és bőrbetegségekért is. A légszennyezést pedig nem csak a felnőttek termékenysége, de a gyerekek és a magzatok egészsége is megszenvedi.
Úgy képesek ekkora kárt okozni a szennyezőanyagok, hogy a szervezetbe kerülve gyulladást okoznak, mely az egész testben tovaterjed, ahogy a véráramunk szétszállítja a káros ultrafinom részecskéket.
Itt az új, legnagyobb gyilkos
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) szerint a bolygó lakosságának 90 százaléka szenved valamilyen mértékben a légszennyezéstől. A friss számok szerint a korábban becsültnek duplája, évi 8,8 millió ember hal meg idő előtt a szennyezett levegő miatt, mellyel a szmog nagyobb gyilkossá lép elő, mint a dohányzás.
"A légszennyezés akut fertőzéseket és krónikusokat egyaránt okozhat, és potenciálisan a test minden szervére hatással lehet. Az ultrafinom részecskék átjutnak a tüdőn, azokat a sejtjeink felveszik, a véráramunk pedig továbbszállítja őket, kitéve a veszélynek testünk gyakorlatilag összes sejtjét"
- áll a Nemzetközi Légzési és Tüdőgyógyász Szövetségek fóruma (Forum of International Respiratory Societies, FIRS) tanulmányában.
A University of Illinois at Chicago professzora, a kutatást vezető Dean Schraufnagel mindehhez annyit tett hozzá, hogy ha valami kimaradt a tanulmányból, az valószínűleg nem azt jelenti, hogy az adott szervet megkímélik a részecskék, hanem egyszerűen azt, hogy a kérdéses szerv károsodását egyelőre nem vizsgálták meg.
Dr. Maria Neira, a WHO Közegészségügyi és Környezetvédelmi igazgatója szerint pedig a jövőbeli kutatások a szmog az emberi testre gyakorolt még pusztítóbb hatásait mutatják majd ki, még erősebb bizonyítékokkal szolgálva arra, hogy kapcsolat áll fent a légszennyezés és a Parkinson kór, valamint az autizmus között.
Mindenünket megmérgezik
Tüdő és szív
A légszennyezés káros hatásai a tanulmány szerint azonnal működésbe lépnek, amint belélegezzük az ultrafinom részecskékkel terhelt levegőt. Elsőként természetesen a légzőszerveink károsodnak, krónikus gégegyuladással, tüdőtágulattal, asztmával, tüdőrákkal is számolnunk kell.
Számos bizonyíték van arra, hogy a szmogos levegő a szívet is károsítja: szűkülnek az artériák, gyengülnek a szívizmok, így megnő a szívroham esélye.
Agy
Állat-megfigyelések eredményei mutatják, hogy a szaglóidegeken keresztül a káros részecskék egyenesen az agyba is eljuthatnak, és egyre több kutatási eredmény utal arra is, hogy az ultrafinom részecskék a génműködést is megváltoztatják. A sztrók, a demencia, az intelligenciaszint-csökkenés, valamint a látási problémák mind kapcsolódnak a légszennyezéshez. A mérgező levegő belélegzése alvási problémákat is okozhat.
Hasi szervek
A szmogos levegő vezethet veserákhoz, húgyhólyagrákhoz, cukorbetegséghez, Crohn-betegséghez, irritábilis bél szindrómához és zsírmájbetegséghez is. Hogy a máj sincs biztonságban, arra a kutatást vezető Schraufnagel saját bevallása szerint elsőre nem is gondolt, azonban belátja, hogy teljesen logikus, hiszen a máj szerepe a test mérgező anyagoktól való megszabadítása.
Termékenység, babák és gyerekek
Az ultrafinom részecskék belélegzésével csökken a termékenység, a vetélések száma pedig nő. A szmognak kitett magzat túl alacsony súllyal születik, és betegeskedő babává válik, mert a káros részecskék bejutnak az anya méhlepényébe, mely a magzatot táplálja. Születés után a szmogos levegő alulfejlett tüdőhöz, gyerekkori elhízáshoz, leukémiához és mentális betegségekhez vezethet.
A légszennyezés ezen túl bőröregedést, csalánkiütést okozhat, és törékenyebbé válnak tőle a csontok.
Az orvosok új felelőssége
Schraufnagel attól tart, hogy sok orvos nem veszi elég komolyan a légszennyezés mérgező hatásait. Mint mondja, vannak, akiknek még fogalmuk sincs arról, hogy az ultrafinom részecskék károsítják a szakterületükhöz tartozó szerveket. De ezeknek az orvosoknak nemcsak az a feladata, hogy kiműveljék magukat a témában, hanem az is, hogy figyelmeztessék betegeiket a szmog újonnan kimutatott veszélyeire.
A kutatók nem kísérletezhetnek embereken, csak a megfigyeléseik eredményeit oszthatják meg, így sok tanulmány szükségképpen csak a szennyezett levegő és a betegségek közti jelentős összefüggésekre mutathat rá, az okot és okozatot nincs módja bizonyítani. Mindenesetre van a felméréseknek három típusa, melyek együtt már elég erős bizonyító erővel bírnak:
- azok a mérések, melyek azt mutatják ki, hogy a légszennyezés mértéke és a betegségek előfordulásának gyakorisága egymással karöltve változik,
- azok a mérések, melyek eredménye szerint a szennyezettségi szint korrelál a betegségek súlyosságával,
- és a szennyezettség állatokra gyakorolt hatását vizsgáló tanulmányok.
Például sokatmondó volt az a kutatás, mely kimutatta: a kínai kormány 2008-as erőfeszítése, hogy csökkentse a légszennyezést a pekingi olimpia előtt, az abban az időben a városban világra jött babák születési súlyának tömeges gyarapodásával járt.
Soha nem volt ilyen rossz a helyzet
A tanulmány azt is kijelenti, hogy már a korábban biztonságosnak ítélt légszennyezettségi szint is mérgező hatásokkal bír - ugyanakkor leszögezik, hogy a légminőség javítható. Itt is a forrásokat kellene kezelni: a legtöbb ultrafinom részecske az áramtermelési és fűtési céllal égetett fosszilis tüzelők miatt kerül a levegőbe.
"Drámaian változtatnunk kell ezeken a tényezőkön"
- mondja Neira. Szerinte a történelem során valószínűleg mi vagyunk az első generáció, mely ilyen szintű légszennyezésnek van kitéve. Erre persze lehet azt mondani, hogy 100 évvel ezelőtt Londonban és néhány további nagyvárosban is rosszabb volt a helyzet, de most sokkal több ember szenved a szmogos levegőtől, mint akkoriban, és ez a helyzet már jó ideje fennáll.
"Megavárosaink vannak, ahol az emberek mérgező levegőt lélegeznek be. De legalább a tonnányi bizonyítékkal, amit most gyűjtünk, a politikusok nem mondhatják azt, hogy fogalmuk sem volt róla."
(Guardian)
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
