Ridegtartás - talán e fogalom írja le legpontosabban, ahogy a kormány "gondoskodik" az önkormányzatokról a tavalyi helyhatósági választás óta. Közismert, hogy az elmúlt szűk 10 évben megszokott Fidesz-dominancia megtört egy éve, amikor a főváros mellett egy sor nagyvárosban is az ellenzék vette át az irányítást.
Már ezt megelőzően is voltak egyértelmű jelei annak, hogy az Orbán-kormány célja a helyi autonómia szűkítése. Évek óta tart a hatáskörök, felügyeleti jogok elvonása az oktatásban, egészségügyben, erodálva a helyi döntési szabadságot. Természetesen, mint minden politikai döntés esetében, itt is felhozhatók pro és kontra érvek: a helyi finanszírozási modellek nem tudták minden esetben kielégítően biztosítani a működtetéshez szükséges forrásokat, ezért a helyi adósságok átvállalásával a központi kormányzat a feladatokat is átveszi, lineárissá téve a struktúrát.
Ezzel szemben pedig felhozható, hogy a helyi közösségek önkormányzáshoz való joga csorbul a központosítás által, lényegében a helyben keletkező bevételek felhasználásáról dönthetnek csak, kisebb ráhatásuk marad a település irányítóinak a város, a falu életére.
Ledarálnak, eltűntem
A tavalyi választás után aztán beindult a Fidesz-dózer, a koronavírus-járvány alatt egy sor olyan parlamenti döntés született, amivel még kisebb mozgásterük lett az önkormányzatoknak. Elég felidézni a gépjárműadó-bevételek helyhatóságokra eső részének elvonását a járványra hivatkozva, vagy a kiemelt fejlesztési térségek esetében az iparűzési adó (kormánypártiak által uralt) megyei önkormányzatokhoz irányítását.
A fővárost megkülönböztetett bánásmódban részesítette a kormány, jelentős bevételeket vonva el Budapesttől, melynek hivatkozási alapja az volt, hogy a bajban a településeknek is ki kell venniük a részüket a védekezés költségeiből. Ezért más tételek mellett megdézsmálták a szolidaritási hozzájárulást, 12 milliárd forintot elvonva a fővárosi költségvetésből, amely amúgy is forráshiányos lett a gazdasági visszaesés miatt, kevesebb iparűzési adó folyt például be.
A satut tovább szorította a kormány az őszi adócsomagban, amiben főleg a vállalkozások adminisztrációját érintő intézkedések szerepelnek. Ezek lényege, hogy a helyi szintről a központi szintre helyezik át az adóadminisztrációs ügyeket, tehát a következő évtől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal intézi ezeket. A csomag szerint a gépjárműadó mellett az iparűzési adó is ebbe a körbe kerül.
A bevételeket ugyan meghagyják a településeknek, mint ahogy az adómegállapítási jog is helyben marad, de minden más feladat átkerül a NAV-hoz. Ami azt jelenti, hogy az adózó ezentúl a központi adóhatósággal kerül állandó kapcsolatba, a helyi adóhatósági feladatkör kiüresedik. A kormány optikáján keresztül persze ez másképpen néz ki: jóval egyszerűbb lesz így a vállalkozások élete, elég lesz egy hivatallal fenntartani a kapcsolatot.
Az előbb felsorolt intézkedések miatt prüszkölt is rendesen a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzat, amely ráadásul komoly csatát vív a budapesti beruházások - Lánchíd felújítása, Biodóm, Csömöri út-Drégelyvár utcai közúti felüljáró finanszírozása - miatt a kormányzattal. E viták terepe a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, ahol Karácsony Gergely főpolgármester és Fürjes Balázs, a Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár folytat kimerítő szakmai és politikai párviadalokat, a tárgyalóasztalnál és a nyilvánosság előtt egyaránt, a másik felet okolva a tervezett beruházások elhúzódásáért.
Sok hűhó semmiért
A mostani adócsomag, mint említettük elsősorban adminisztrációs javaslatokat tartalmaz. Ezek iránya - ahogy minap megjelent interjúnkban kifejtette Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes - nem hagy sok kétséget a kormányzat valódi szándékai felől.
Az interjúnkban ezt mondta minderről Kiss Ambrus:
Érzékelhető a NAV részéről egy centralizációs törekvés, nevezetesen, hogy ők gyűjtsék be ezeket a forrásokat is. Minden önkormányzat egy úgynevezett ASP-rendszeren keresztül kezeli az adóbevallásokat, kivéve a fővárost, amely egy úgynevezett AIR-rendszert működtet. Idén december 31-éig nekünk is át kellene térnünk az ASP-re. Csakhogy az FKT, nagyon helyesen, megállapította, hogy adózási élmény szempontjából a Kincstár által működtetett állami ASP-rendszer nem jobb, sőt bizonyos tekintetben még rosszabb, mint a Fővárosi Önkormányzat szisztémája.
Egyszóval, én minden centralizációs törekvést akkor tartok jónak, ha ezzel nem sérül a szolgáltatást igénybe vevők lehetősége. Márpedig most ez a veszély fennáll, ami ellen én küzdök.
Egyébként az állam most is mindent lát az önkormányzatokról, hiszen azok egy úgynevezett interface-n keresztül kapcsolódnak a kincstári rendszerhez. Nincsenek tehát titkok, olyannyira, hogy mi idén február óta minden hónapban közzéteszünk a honlapunkon egy ugyanolyan szintű jelentést, mint amilyet a Kincstár az állami költségvetésről. De persze érzékelem, hogy a folyamat vége az lehet, hogy majd a NAV szedi be az iparűzési adót és osztja szét az önkormányzatoknak. Nyilván nem véletlen, hogy most ebbe az irányba tettek egy adminisztratív lépést.
Vagyis a főpolgármester-helyettes szerint előbb-utóbb az iparűzési adó beszedését is centralizálják. Innen pedig már nem járunk messze attól - tesszük mi hozzá - hogy a folyamat végén az adó megállapítása is a központi szervhez kerüljön, végső soron pedig a felhasználásról is központi döntés szülessen. Ami végleg megpecsételné a helyi autonómiát.
De visszatérve a nyilatkozatra, most egy jó hírrel tudunk szolgálni a fővárosi vezetés számára. Az adócsomaghoz tegnap benyújtott bizottsági módosító szerint ugyanis mégsem kell átállniuk év végéig az ASP-szerinti adóadminisztrációra. Az amúgy rendre a kormányzati akaratot képviselő gazdasági bizottság módosítója szerint 2021. január elseje helyett 2023. április 1.-től kell átállnia a fővárosnak az ASP-re. Ebben bizonyára közrejátszott a főpolgármester-helyettes által említett megállapodás is az FKT-n (azaz a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsán) belül, ahol, mint említettük, a kormány is képviselteti magát, elsősorban Fürjes Balázson keresztül, de a felettes szerv vezetőjeként Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter is figyelemmel kíséri a tárgyalásokat.
Vagyis a gazdasági bizottság módosítója egy olyan politikai konszenzus eredménye, amire kivételes esetekben van példa Magyarország modern kori politikatörténetében.
A módosító indoklásából más is kiderül, az, hogy a nagy egybeborulásnak nagyon is gyakorlatias oka van: egyik fél sem készült fel az átállásra. A bizottsági dokumentum szerint:
A hatályos szabályok értelmében annak a települési önkormányzatnak, amely 2014. június 30-án még nem használta a kincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszert (az ASP Adó szakrendszert), az adóbevallások feldolgozására, nyilvántartásra, adókivetésre ezt az állam által ingyenesen rendelkezésre bocsátott számítógépes programot 2021. január l-jétől kötelezően kellene alkalmaznia. Jelenleg csak Budapest Főváros Önkormányzata használ saját forrással üzemeltetett számítógépes programot az adóadatok nyilvántartására. E programrendszerről az ASP Adó szakrendszerre való áttéréshez szükséges fejlesztések mind a Kincstár, mind a Főváros 50 részéről ugyanakkor jelentős időigényűek. Így annak érdekében, hogy a Főváros ASP Adó szakrendszerhez való csatlakozása gördülékenyen, az adózók számára észrevétlenül valósuljon meg, az indítvány ezt a csatlakozási határidőt 2023. április 1-jere módosítja.
Érdemes újra felidézni a Kiss Ambrus által mondottakat, ő ugyanis azzal magyarázta az átállás szükségtelenségét, hogy a főváros által használt adminisztrációs rendszer egyszerűen jobb, mint a központi. Mi azért üdvözöljük, hogy végül sikerült mindkét fél számára megnyugtató módon rendezni az ügyet. A kormányzat nyert egy kis időt, hogy felkészüljön az átállásra, a főváros pedig elodázva láthatja a centralista törekvések valóra váltását.
Az pedig a gépjárműtulajdonos számára lényeges információ, hogy tekintettel az adófajtát érintő jelentős változásokra, a következő évben az első befizetés - immár a NAV-hoz teljesítendő - határideje egy hónappal kitolódik: március 15.-e helyett április 15.-ig kell teljesíteni ezt a kötelezettséget. A szeptember közepi határidő változatlan marad.
Panyi Miklós: több mint negyvenezer fiatalt hozott helyzetbe az Otthon Start program.
