A cikk eredetileg laptársunk oldalán, az Mfor.hu-n jelent meg.
Ahogy azt korábban beharangoztuk, a tavaszi után őszi adócsomagot is benyújtott a parlamentnek a kormány. Elvileg erre nem kerülhetne sor, mivel azért hozták előre tavaszra az adótörvények elfogadását, hogy a vállalkozóknak, lakosságnak legyen elég ideje felkészülni a változásra.
Csakhogy az élet mindig közbeszól, ezért az őszi jogalkotási szezonban is kénytelen a kormány új adótervekkel előállni. Ezúttal is ez történt: a most beadott csomag részben a járványhelyzet negatív gazdasági hatásaira reagál. Ezt a célt szolgálják az adóadminisztrációs intézkedések, mint például a fizetési kedvezmények összeghatárának emelése. A javaslat szerint a természetes személyek 500 ezer forint helyett 1 millió forint adótartozásra kérhetnek évente egy alkalommal 12 havi pótlékmentes részletfizetést. A megbízható adósok pedig 1,5 millió helyett már 3 millió forintig vehetik igénybe az automatikus részletfizetési lehetőséget a következő évtől. A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett természetes személyek az általuk 6 hónapra, 200 ezer forintos összegre igénybe vehető automatikus részletfizetést 12 hónapra, 500 ezer forintos összegre kérhetik a személyijövedelemadó-bevallásukban - szerepel továbbá a javaslatban.
Nem kíméli viszont az önkormányzatokat az előterjesztő Pénzügyminisztérium: tovább szűkülnek a helyhatóságok adóadminisztrációs jogkörei például azzal, hogy a gépjárműadó esetében az adóztatással kapcsolatos feladatokat a helyi szintről a központi szintre, vagyis a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) telepítik. Ez persze tekinthető költségkímélő intézkedésnek is - az önkormányzatoknak nem kell majd ezzel a feladattal foglalkozni -, de azért látszik az irány, a helyhatóságok feladatkörének megnyirbálása. Ráadásul a gépjárműadóból származó bevételt a kormány - a járványra hivatkozva - elvonta, átcsoportosította a központi költségvetésbe, a Járvány elleni védekezési alapba. Az előterjesztő erre hivatkozva állítja, hogy mivel úgysem lesz ebből bevételük a településeknek, mentesítik őket az adóztatás költségei alól is.
Gépjárműadóból egyébként tavaly - vagyis az utolsó békeévben, amikor még 40 százalékban részesültek ebből - 33,7 milliárd forint bevétele volt az önkormányzatoknak. Ez 1,8 milliárd forinttal haladta meg a 2018-as bevételt. Idénre 51,5 milliárd forint lett betervezve költségvetési bevételként, de menet közben a kormány változtatott a feltételeken, és minden gépjárműadót magához vont. Azt is tudjuk, hogy jövőre a központi költségvetésnek 87 milliárd forint bevétele lesz ebből az adóból.
Hasonló lesz a helyzet az iparűzési adó esetében is: itt is a NAV lesz a bevallások befogadója, nem a helyi önkormányzati irodák. A magyarázat is hasonló: az állami adóhatósághoz benyújtandó egységes, a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozó adatot tartalmazó bevallás jelentős adminisztrációs kötelezettség-csökkentést eredményezhet az adóalanyoknál, illetve az önkormányzati adóhatóságoknál - írják a javaslatban. Egyben megnyugtatják a polgármestereket, hogy ez az intézkedés nem fogja érinteni a bevételeket, azok felett továbbra is a helyhatóságok rendelkeznek.
További fontosabb adójavaslatok a csomagból:
- Nettó 200 ezerről 450 ezer forintra emelkedik az adókedvezménnyel nyújtható béren kívüli juttatás összege a költségvetési szférában, igazodva a versenyszektorhoz.
- A KIVA árbevételi korlátja és mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatára 3 milliárd forintra emelkedik. Ezzel összhangban a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének árbevételi határa 6 milliárd forintra emelkedik.
- A javaslat lehetővé teszi, hogy a jövőben az adóhatóság készítse el a hozzá beérkező számlaadatok birtokában a vállalkozások számára az áfa bevallás tervezetét (eÁfa), tovább csökkentve ezáltal a vállalkozások adminisztratív terheit.
- A dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) tanácsi irányelv cigarettára meghatározott adóminimumának teljesítése érdekében két lépcsőben, 2021. január 1-jén és április 1-jén emelkedik a cigaretta jövedéki adómértéke, valamint a termékhelyettesítő jellegre tekintettel, ahhoz igazodóan a többi dohánygyártmány jövedéki adómértéke.
- A javaslat az adózási terhek csökkentése érdekében a hozzájárulás-köteles szolgáltatás közvetített szolgáltatásként való nyújtásakor fennálló hozzájárulási kötelezettséget eltörli.
Végül muszáj említést tenni egy olyan adóról, amelynél az a hír, hogy nem változnak a jogszabályi feltételei. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról (kata) van szó, melynek szabályozása jelentősen szigorodik 2021-től. A tavaszi jogalkotási időszakban törvénybe foglalt változások miatt több vállalkozási érdekképviseleti szervezet - köztük a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) - is állásfoglalást tett közzé, jelezve, hogy elhamarkodottnak tartják az intézkedéseket. Nem vitatták, hogy szükség van a kata szabályainak módosítására, a visszaélések elkerülésére, de a járvány okozta gazdasági válság idején nem tartják időszerűnek ezeket a lépéseket.
Nos, ezek a jelzések nem ütötték meg a kormányzat ingerküszöbét, mert a kata szigorításán nem változtat a csomag. Ezek szerint maradnak a hónapokkal ezelőtt eldöntött változtatások, melyek közül a leglényegesebb, hogy az egy kifizetőtől származó, évi 3 millió forint feletti bevételt 40 százalékos különadó sújtja a jövőben. Jelenleg ez a bevételi határ 12 millió forintnál húzódik. (Az ötletgazda Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ennél drasztikusabb megoldásokat javasolt, de a Parragh László vezette testület együtt tud élni a kevésbé szigorú szabályozással is.)
Illetve egy ponton mégis találni könnyítést: amikor a kifizető külföldi, és az onnan származó bevétel meghaladja a 3 millió forintot, a különadó alapja nem a 3 millió feletti bevételrész egésze, hanem annak 71,42 százaléka. Érzékelhető azonban, hogy ez a módosítás a katások jelentős részét - akik kizárólag belföldi kifizetőkkel állnak kapcsolatban nem fogja érinteni.
Természetesen a csomag elfogadásáig még sok minden történhet, érkezhetnek a kata szabályozását érintő módosítások is, de a mostani szöveg elég világos üzenetnek tűnik a vállalkozások felé, hogy a kormány hajthatatlan ebben a kérdésben.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
