A koronavírus-járványra hivatkozva döntött úgy a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs (GOT), hogy csökkenteni kell az adóbürokráciát, illetve a vállalkozások számára további kedvezményeket is biztosítanak. Vélhetőleg a tervezetet hamarosan megszavazza a Parlament, így a magyar vállalkozások az adminisztrációt és az adó mértékét tekintve is segítséget kapnak.
A legfontosabb változás az lesz, hogy miután az adóhivatal az elektronikus számlázás lévén egyébként is rálát a vállalkozások tevékenységére, segítséget is nyújt nekik. A NAV félmillió vállalkozásnak készítheti el az áfa-bevallási tervezetét, amelyet hasonlóan az szja-hoz a jövőben „csak el kell fogadni”. Az egyik legterhesebb bevallás mellett az is segítséget jelent, hogy sokkal szélesebb kör számára lesz elérhető a kisvállalati adó (kiva). A bevételi értékhatára ugyanis a jelenlegi egyről hárommilliárd forintra, a kilépési pedig háromról hatmilliárd forintra nő. Ráadásul a kulcsot is mérséklik, jövőre ugyanis 11 százalékra csökken az adó mértéke.
Jelentős könnyítések jönnek az iparűzési adóban is. A 180 napnál rövidebb ideig tartó építési tevékenységet ugyanis jövőre már nem terheli az ideiglenes tevékenység utáni iparűzési adó, ami az öt százalékos újlakás-áfa mellett újabb lökést adhat a hazai építőiparnak. Mintegy 94 ezer, több telephellyel bíró vállalkozásnak is könnyítést hoz 2021, hiszen nem kell minden érintett önkormányzathoz benyújtaniuk a helyi iparűzési adóbevallásukat, elegendő lesz egyetlenegyet beküldeni a NAV-hoz.
Egyszerűsödik és átláthatóbbá válik az adókedvezmények rendszere. A családi adókedvezmény mintájára a bizonyos betegségek után járó ún. személyi kedvezményt is az adóalapból számolják jövőre. A kedvezmény összege továbbra is évről-évre együtt nő minimálbérrel. A társasági adó kedvezményrendszerét is érinti az egyszerűsítés, amely megszünteti jövőre a cégek fejlesztési tartalékának 10 milliárd forintos felső határát.
Segítség a járvány veszteseinek
A most benyújtott törvénytervezet szerint adócsökkentésre számíthatnak a kisvállalati adót választók, a gyümölcstermesztők, az államigazgatási ügyeket intézők és az utazási irodák. A koronavírus-járványnak leginkább kitett turisztikai ágazat egyes szereplőinek hoz könnyítést a köztes értékesítők mentesítése a turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetése alól, amely nagyjából három milliárd forintot hagyhat mintegy kétezer, turizmusban tevékenykedő vállalkozásnál.
Könnyebb lesz az adótartozások rendezése is. A magánszemélyek akár már egymillió forintos tartozásig, az adózási előéletük alapján megbízhatónak minősített cégek pedig 3 millió forintig kérhetnek tartozásaikra – egy egyszerű kérelemmel - 12 havi pótlékmentes részletfizetést.
Uniós jogharmonizációs lépések is lesznek
A javaslat tartalmazza az Európai Unió új szabályait is, amelyeket minden tagállamban kötelező alkalmazni. Az egyik ilyen az Európai Unió e-kereskedelmi áfa csomagja, amely többek között eltörli a 22 eurót meg nem haladó import küldemények adómentességét. Azaz 2021. július 1-től minden külföldről (nem EU államból) rendelt áru után általános forgalmi adót kell fizetni. Az adómentességi szabályt kihasználó külföldi kereskedők nemcsak a tagállamok költségvetését károsították meg, hanem az európai unió piacán tevékenykedő tisztességes vállalkozásokat is. Néhány csalárd cég az EU-n belül is visszaélt az egységes piacra vonatkozó rendelkezésekkel, de ezt a kiskaput is bezárja az a hazai gazdálkodóknak kedvező módosítás, amely kimondja, hogy július 1-től alapvetően a fogyasztás helye szerinti tagállamban kell megfizetni az áfát távértékesítéskor.
Magyarországnak alkalmaznia kell az Európai Unió dohányadó irányelv szabályait is. A kormány a lehető leghosszabb időt kivárva január 1-től kezdődően két lépésben megemeli a dohánytermékek jövedéki adóját, így 2021. április 1-én éri el a jövedéki adó mértéke az EU által megkövetelt legalacsonyabb, minimum szintet.
A jövedéki adó kapcsán lesz egy másik fontos változás is, amelyért a kormány jó ideje küzd Brüsszelben. A szabad pálinkafőzés ugyanis minden uniós állampolgárt megillet majd. Jövőre minden nagykorú, gyümölcstermesztő magyar állampolgár háztartásonként évi 86 liter gyümölcspárlatot főzhet le magánfőzésben adómentesen. A mentesség évente ugyanekkora mennyiségű párlat erejéig a bérfőzésre is érvényes.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
