A katázás rövidtávon rendkívül kedvező, ám a gyors haszonért cserébe hosszú távon komoly áldozatokat kell vállalni. A katások jelenleg akár jóval magasabb nettó jövedelmet is elérhetnek ahhoz képest, mintha ugyanazt a munkát munkaviszony keretein belül végeznék. (Ennek oka, hogy az alkalmazotti bérekre sokkal magasabb közterhek rakódnak.) Azonban a mai aktívak leendő nyugdíjának megállapításakor már azok lesznek előnyben, akik alkalmazottként kapták a fizetésüket. Ugyanis a nyugdíj kiszámítása olyan tényezők alapján történik, melyek szempontjából a katások duplán is nehéz helyzetbe kerülnek.
Hogyan történik a nyugdíjak kiszámítása?
A probléma megértéséhez a nyugdíjak kiszámításának módját kell szemügyre venni – írja a portál. A magyar nyugdíjképlet egyik legfontosabb tényezője – közérthető megfogalmazásban – a „nettósított átlagfizetés”. Ennek kiszámítása az életpálya során megkeresett jövedelmek bonyolult módszertanú átlagolásával történik. (Tehát az elterjedt tévhittel ellentétben nem csak az utolsó 5 évben megszerzett jövedelmek számítanak!) A másik, ugyancsak kulcsfontosságú elem a szolgálati idő: ez – szintén leegyszerűsítve – az egész élet során ledolgozott évek számát mutatja. Ha valaki a teljes aktív karrierjét alkalmazottként töltötte, akkor ez a két mérőszám többé-kevésbé a valóságot fogja tükrözni.
A katás vállalkozók azonban mindkét szempontból hátrányosabb helyzetben vannak. Egyrészt az ő esetükben a figyelembe vett járulékalap nem függ a valós bevételüktől, hanem törvényileg egységesen van lerögzítve. 2020. július 1. óta ez havi 102 000 forintnak felel meg, azaz kevesebb, mint az aktuális bruttó minimálbér (161 000 forint) kétharmada! Természetes, hogy a nagyon alacsony elismert jövedelem csak nagyon alacsony nyugdíjat tesz majd elérhetővé a katások számára.
Másrészt olyan kikötés is létezik, hogy amennyiben az adóalany valamikor a minimálbérnél kevesebbet keresett, akkor azt az adott időszakot csak arányosan csökkentve lehet figyelembe venni a nyugdíj összegét befolyásoló szolgálati idő kiszámításakor. (Egészen pontosan olyan arányban, ahogyan az akkori jövedelme viszonyult a minimálbérhez.) Eszerint a katások nem csupán alacsony jövedelműként kerülnek be ebbe a rendszerbe, hanem a szolgálati idejük is jóval rövidebb lesz a valójában ledolgozott éveknél. Például 2020-ban a katások szolgálati ideje kevesebb mint kétharmada lesz egy teljes évnek.
Az így keletkező alacsony szolgálati idő pedig a „nyugdíjszorzóra” lesz majd kedvezőtlen hatással. A nyugdíjszorzó azt határozza meg, hogy az életpálya során elért nettósított átlagfizetés hány százaléka lesz az induló nyugdíj. Például 40 évnyi munkaviszonyhoz jelenleg 80 százalékos nyugdíjszorzó tartozik. De 40 évnyi katázás a fentebb bemutatott okokból kifolyólag csak kb. 25 évnyi szolgálati időt eredményezne, a 25 teljes évhez tartozó nyugdíjszorzó pedig jelenleg mindössze 63 százalék. Azaz a katások nagyon alacsony elismert átlagjövedelmét ezzel a szintén nagyon alacsony értékkel fogják megszorozni.
Mennyi nyugdíja lesz így egy katásnak?
Erre pontos értéket nehéz lenne mondani, hiszen a számításhoz szükséges értékek folyton változnak. Azonban lehet készíteni egy becslést, a jelenlegi állapotok alapján. Hasonlítsuk össze például egy átlagbéres alkalmazott, egy minimálbéres alkalmazott és egy katás vállalkozó várható nyugdíját.
Az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy a KATA adózás mindvégig fennmarad, és a legfontosabb tényezők is változatlanok maradnak. Azaz a KATA a jövőben is ugyanúgy fog aránylani a minimálbérhez, ahogyan most, és a nyugdíjszorzók sem fognak érdemben változni. Továbbá tegyük fel, hogy az alkalmazotti bért keresők akkora (mai értékű) nettósított átlagkeresetre tennének szert az életpályájuk során, amely megegyezne a mostani nettó bérük összegével.
A minimálbéresnek 40 teljes évnyi szolgálati idő után a 80 százalékos nyugdíjszorzó alkalmazásával 85 600 forint lenne az induló nyugdíja. Ehhez képest egy 40 évig katázó egyéni vállalkozó (havi 50 000 forint befizetése esetén) csak 67 800 forintos nettó átlagkeresetet tudna felmutatni. A nyugdíjszorzó pedig az ő esetében a rövidebb szolgálati idő miatt 40 év után is csak 63 százalék lenne, azaz mindössze 42 700 forint körüli induló nyugdíjat kapna! Aki pedig mai értéken a jelenlegi magyar átlagbérhez közeli, kb. 267 000 forintos elismert nettó átlagkeresettel rendelkezik majd, ő 40 évnyi munkaviszony után (ugyancsak a 80 százalékos szorzót alkalmazva) 213 600 forintos induló nyugdíjra lesz jogosult.
Növelnék az újrahasznosítási arányt.
