Svidler, akinek vagyonát a brit külügyminisztérium 1,2 milliárd fontra (526 milliárd forintra) becsüli, oroszországi olaj- és acélipari vállalatok privatizációjában vett részt, és üzleti kapcsolatban volt Roman Abramovics nagybefektetővel, az angol Premier League-ben játszó Chelsea labdarúgóklub egykori tulajdonosával, akit a brit kormány ugyancsak szankciókkal sújtott.
A brit külügyminisztérium szerint Svidler az orosz kormányzattal fenntartott kapcsolataiból húzott anyagi hasznot. A szankciókkal sújtott orosz milliárdosok egyik vezető jogi képviselője, a Withers LLP nevű londoni ügyvédi iroda azonban hangsúlyozta az üggyel kapcsolatos állásfoglalásában, hogy a szankcióktól érintett orosz üzletemberek "óriási többsége" szembekerült az orosz kormánnyal, sokan közülük már öt-tíz éve nyilvánosan elítélő nyilatkozatokat tesznek Vlagyimir Putyin orosz elnökről és rendszeréről.
Lord David Anderson, a Svidler nevében közvetlenül eljáró neves brit ügyvéd a londoni felsőbírósághoz benyújtott keresetben kiemelte: nem férhet kétség ahhoz, hogy ügyfelét a brit kormány "kirakatfiguraként" akarta felhasználni az Oroszország elleni szankciók indoklásához. Lord Anderson szerint ugyanis Svidler nem áll semmiféle kapcsolatban Putyinnal, és nincs befolyása az orosz politikára, ugyanakkor nyilvánosan szót emelt az ukrajnai háború ellen.
A jogi képviselő szerint Jevgenyij Svidlernek 2004 óta Anglia "az első számú otthona", öt gyermeke brit állampolgár és brit iskolákban tanul, bár kettőnek közülük el kellett hagynia iskoláját a szankciók miatt. Lord Anderson hozzátette: Svidler könyvtárat alapított és ösztöndíjakkal támogat hátrányos helyzetű fiatalokat Angliában. A brit kormány egyéb vagyonzárlati intézkedésekkel együtt tavaly márciusban lefoglalta Svidler két repülőgépét, amelyek együttes értéke 45 millió font.
Ez az első olyan jogi kereset Nagy-Britanniában, amelynek célja a szankciókkal sújtott orosz üzletemberek elleni büntetőintézkedések feloldása. Svidler ügyvédje közölte, hogy tudomása szerint több hasonló kereset is készül. E jogi eljárások kimenetele potenciálisan jelentős hatással járhat az ukrajnai háborúval kapcsolatos brit politikára. London egyik meghirdetett célja ugyanis az, hogy az ukrajnai helyreállítás finanszírozásához használják fel a szankciók által zárolt orosz vagyoneszközöket is.
A londoni külügyminisztérium legfrissebb adatai szerint a brit kormány az ukrajnai háború kezdete óta 1601 ember - köztük 130 orosz oligarcha - és 228 üzleti vállalkozás ellen hozott szankciókat. A brit kormány által oligarchának minősített és emiatt szankciókkal sújtott oroszok nettó vagyona meghaladja a 140 milliárd fontot (több mint 61 ezer milliárd forint). (MTI)
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
