Johnson a G7-csúcs helyszínén, a délnyugat-angliai Cornwall megye Carbis Bay nevű kisvárosában tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a koronavírus elleni oltóanyagokat a G7-csoport vagy közvetlenül juttatja el a célországokba, vagy a szerényebb jövedelmű országok oltóanyag-ellátására életre hívott COVAX beszerzési program finanszírozásának emelésével tesz hozzáférhetővé pótlólagos dózisokat.
A brit kormányfő külön kiemelte az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár közös fejlesztésű vakcináját, amellyel eddig több mint 500 millió embert oltottak be világszerte. Johnson kijelentette: ez a világ legnépszerűbb oltóanyaga, nem utolsósorban azért, mert önköltségi áron hozzáférhető. Elmondta: a Covax elosztási mechanizmus által eddig hozzáférhetővé tett oltóanyagok 96 százaléka Oxford/AstraZeneca-vakcina volt. Boris Johnson szerint az egymilliárd dózisra szóló fejajánlás nagy lépés a világ teljes lakosságának beoltása felé.
A G7-csúcson felajánlott egymilliárd dózisból 500 milliót az Egyesült Államok, százmilliót Nagy-Britannia szállít. A vasárnap délutáni sajtótájékoztatón, újságírói kérdésre válaszolva Boris Johnson kijelentette: a brit kormány rendelkezésére álló tudományos adatok alapján "nem úgy tűnik", hogy a koronavírus-járvány kórokozója laboratóriumból szabadult volna rá a világra. Hozzátette ugyanakkor, hogy "nyitottan kell hozzáállni" a vírus eredetének kérdéséhez.
A találkozó helyszínéül szolgáló délnyugat-angliai kisváros után Carbis Bay Kommünikének nevezett 25 oldalas zárónyilatkozatban a résztvevők - a G7-csoport soros elnöki tisztségét betöltő Nagy-Britannia mellett az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Németország, Franciaország és Olaszország vezetői - leszögezik: a most felajánlott egymilliárd dózissal együtt a G7-országok a koronavírus-világjárvány kezdete óta immár több mint kétmilliárd adag oltóanyag adományozására vállaltak kötelezettséget.
A G7-kommüniké tartalmazza azt a célkitűzést is, hogy az eddigi 300 napról száz nap alá kell csökkenteni az új vakcinák, kezelési és diagnosztikai eljárások kifejlesztésének és engedélyezési eljárásának időtartamát. Boris Johnson már a most véget ért G7-csúcsot előkészítő, néhány héttel ezelőtti virtuális csúcstalálkozón meghirdette azt a célt, hogy akár száz nap alatt új oltóanyagokat lehessen kidolgozni a jövőben felbukkanó fertőző betegségek ellen.
Johnson azon az értekezleten hatalmas és példátlan globális vívmánynak nevezte, hogy a koronavírus-járvány kórokozója ellen hozzávetőleg 300 nap alatt sikerült vakcinát kifejleszteni.
Hangsúlyozta azonban, hogy ha sikerül az újonnan megjelenő betegségek elleni oltások kifejlesztésének időtartamát még tovább csökkenteni, lehetővé válhat annak megelőzése, hogy a jövőbeni járványok a mostanihoz hasonló katasztrofális egészségügyi, gazdasági és társadalmi következményekkel járjanak. Ezt a célt fogalmazza meg immár hivatalosan a G7-csúcstalálkozóról kiadott Carbis Bay Kommüniké. A záróközlemény leszögezi: ahhoz, hogy a koronavírus-járványnak jövőre véget lehessen vetni, a világ lakosságának legalább a 60 százalékát be kell oltani.
Alig változott a főbb devizákkal szemben a forint árfolyama kedden a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
