A vámháború kirobbanása után az MBH Elemzési Centrum szakértői több lépcsőben 2,6 százalékról, 2 százalékra, majd a gyenge első negyedéves növekedési adatok után 1,1 százalékra mérsékelték idei GDP-növekedésre vonatkozó kilátásaikat. Ennek hátterében a külső tényezők közül elsősorban a vámháború fennálló kockázatai játszanak kulcsszerepet, miközben a Németországban elindított örvendetes gazdasági élénkítés, s az ezzel összefüggő külpiaci konjunktúra inkább 2026-tól húzhatják majd felfelé a gazdasági növekedést.
„A belföldi tényezők közül a szolgáltató szektorok együttesen pozitívan járultak hozzá a magyar GDP-hez, míg az ipar és az építőipar továbbra is jelentős visszaesést mutatott. A háztartások fogyasztása stabilizáló tényezőként hatott, és várhatóan a jövőben is segíti majd a növekedést. Mindezzel párhuzamosan, a beruházások az alacsonyabb kapacitáskihasználtság, a gyenge külső kereslet és a vámháború miatti általános bizonytalanság miatt ronthatták a GDP-t” – mondta Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.
A globális feszültségek várható enyhülése, az európai gazdaságélénkítés megindítása, valamint belföldön a nagy autóipari kapacitások aktiválása, a beruházások kismértékű növekedése és a fogyasztás bővülése miatt az MBH Elemzési Centrum jövőre 3,5 százalékos, 2027-re pedig 3,3 százalékos gazdasági növekedésre számít.
A vámintézkedések dezinflációt okozhatnak Európában
Az árrés-stop bevezetése, illetve a bankok és távközlési cégek által vállalt árbefagyasztás hatására áprilisban már az év első hónapjainál kedvezőbb, 4,2 százalékos inflációs adat érkezett. Mivel az élelmiszerárak esetében a bevezetett kormányzati intézkedések hatásosnak bizonyultak, ezek vélhetően a korábban bejelentettekhez képest tovább, legalább a nyári hónapok végéig hatályban maradhatnak.
Fotó: MBH Bank
„A pénzromlási ütem szempontjából jó hír, hogy Donald Trump által bejelentett vámoknak Európában, így idehaza is dezinflációs hatásuk lehet, azonban a bizonytalan környezetben a forint árfolyama várhatóan nem fog tudni erősödni az év végéig, ami nem segíti a dezinflációt. 2025-re így jelenleg 4,5 százalékos éves átlagos inflációt várunk Magyarországon” – mutatott rá Árokszállási Zoltán. Bár az elemzők szerint a 3 százalékos jegybanki inflációs cél stabilan fenntartható elérése a közeljövőben nem reális, azonban 2026-ban már a toleranciasávon belüli számokat láthatunk.
Még nincs itt az ideje a lazításnak
A hazai inflációs nyomás és a forint árfolyamának bizonytalansága a közeljövőben nem enged meg túl laza monetáris politikát. A forint árfolyama valamivel 400 forint feletti euróárfolyam környékén stabilizálódott – ennél érdemben gyengébb forint valószínűleg veszélyeztetné az inflációs cél elérését. Hasonló okokból a szolgáltatások áraiban tapasztalt emelkedés mértéke is kockázatokat hordoz.
„Mindezek miatt az MNB vélhetően egyelőre kivárhat a kamatcsökkentésekkel, annak ellenére is, hogy a vámháború Európára inkább dezinflációs hatást vált ki, illetve a régiós jegybankok is mérséklik irányadó kamatszintjüket. Véleményünk szerint idén év végénél előbb nem tud kamatot csökkenteni a jegybank. 2025 végére 6,25 százalékos, 2026 végére pedig 5,25 százalékos alapkamatot várunk” – emelte ki Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője.
Tartósan 400 és 410 forint között maradhat a forint
Az MBH Elemzési Centrum fenntartja a forint árfolyamára vonatkozó eddigi előrejelzését, mely szerint a hazai fizetőeszköz év végére 410 forint alatt, de 400 forint felett alakulhat. A szakértők idei évre vonatkozó átlagos árfolyamvárakozása 404 forint, míg 2026-ra 407,5 forintot prognosztizálnak az euró ellenében. A piaci turbulenciák ellenére a forint viszonylag stabil, amelyet a relatíve szigorú monetáris politika is támogat.
A következő hónapokban a forint árfolyamát erősítheti a vámháború esetleges (az utóbbi napokban egyre valószínűbbnek tűnő) enyhülése, illetve egy esetleges tűzszünet Ukrajnában, amelynek az időzítése ugyanakkor nagyon kiszámíthatatlannak tűnik jelenleg.
Mindössze 1-2 forint a különbség. 
