Sajnálatos módon a három napon túl gyógyuló munkabalesetek száma hazánkban 2013 óta emelkedő tendenciát mutat. Ebben azért a foglalkoztatás nagyarányú bővülésén kívül a bejelentési fegyelem javulása is szerepet játszik, ugyanis 2016-ban több olyan törvénymódosítás is történt, ami hatására nő a bejelentési hajlandóság (pl. munkabiztonsági szaktevékenység lett minden munkabaleset kivizsgálása, megduplázódott a kivizsgálást segítő munkavédelmi képviselők száma, illetve bírsággal sújtható a bejelentés elmulasztása).
Tavaly ugyan ezt az emelkedő tendenciát megtörte a járvány miatti termelésvisszaesés, azonban még így is több mint 20 ezer munkabalesetet jelentettek.
A három munkanapon túl gyógyuló munkabalesetekről a vállalatoknak a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságot kell értesítenie. Becslések szerint azonban a baleseteknek mindössze a felét jelentik be – közölte Nesztinger Péter, az ITM Munkavédelmi Főosztályának vezetője a MABISZ csütörtöki szakmai konferenciáján.
A munkabalesetek eltitkolásának lehetséges okait kutatta 2021 februárjában a Századvég egy 1000 fős reprezentatív mintán. A felmérésből az derült ki, hogy a többség szerint azért marad el a balesetek bejelentése, mert nem ítélték olyan súlyosnak. De sokan említették az okok között a munkavállaló ódzkodását, illetve a pénzbüntetéstől való félelmet is.
A megkérdezettek 24 százalékának volt tudomása jelenlegi munkahelyén történt balesetről, amelyek jellemzően (32,8 százalék szerint) 8-30 nap munkakieséssel jártak, azonban nem ritkák a 30-100 napos, sőt akár annál hosszabb kiesést eredményező munkabalesetek sem.
A személyi sérülések nagyobb része azonban nem a munkahelyeken, hanem a háztartásokban történik, megelőzve a közlekedési és a sportbaleseteket.
A KSH adatai alapján míg közlekedési balesetben tavaly 423-an vesztették életüket, addig a háztartási balesetek 1557 ember életét követelték Magyarországon. És ezek csak a súlyos esetek, emellett rengeteg kisebb-nagyobb, orvosi ellátást igénylő háztartási baleset történik minden évben. Mindezek ellenére az idei második negyedév végén Magyarországon mindössze 624 581 darab önálló balesetbiztosítást tartottak számon.
Emellett léteznek ugyan egyéb, élet-, egészség- lakásbiztosításokba épített kiegészítő baleseti védelmi elemek, valamint munkáltatók által megkötött csoportos biztosítások is, azonban ezek térítési limitjei jellemzően alacsonyabbak, mint az önálló balesetbiztosításoké. A lakosság jelentős része tehát nem rendelkezik biztosítási fedezettel egy esetleges balesetre, jóllehetenélkül a hirtelen keletkező anyagi kiadások, és a munkahelyről való kimaradás veszélybe sodorhatja az egész család megélhetését. Az anyagi fedezet, vagy hosszú várólisták miatt elmaradó szakorvosi kezelések miatt pedig később akár az életminőség is jelentősen romolhat, ami a családtagokra, hozzátartozókra is plusz anyagi és lelki terhet róhat.
A balesetbiztosítások – a szerződés jellegétől függően - nem csak csonttörés esetén nyújthatnak fedezetet, hanem kórházi ápolás esetén napi térítési díjat fizethetnek, műtét esetén pedig nagyobb összeggel is hozzájárulhatnak a gyógyuláshoz. Ráadásul balesetbiztosítást az egy háztartásban élőkre együttesen is meg lehet kötni. Egyes balesetbiztosítások olyan balesetekre is fedezetet nyújtanak, mint a rovar- vagy pókcsípés, vagy a különböző mérgezések. Ugyanakkor az alkoholos befolyásoltság vagy a gondatlanság miatt bekövetkező balesetek a kizárások közé tartoznak.
Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló törvény értelmében az extrém sportolás, illetve a szórakoztató-szabadidős tevékenység közben bekövetkezett baleset miatt szükségessé vált ellátások nem vehetők igénybe az Egészségbiztosítási Alap terhére. Mindez azt jelenti, hogy ha valaki például falmászás közben szenved sérülést, akkor neki kizárólag a mentés és a sürgősségi ellátás jár ingyen, az egyéb beavatkozások - műtétek, rehabilitációs szolgáltatások - árát saját zsebből kell fedeznie. Egyes biztosítóknál ugyanakkor az extrém sport folytatása során bekövetkező balesetre kiterjeszthető a fedezet.
Fontos tudni, hogy baleset esetén az önállóan kötött, illetve a kiegészítő balesetbiztosítások együttesen is felhasználhatók: az összegbiztosítási szolgáltatások összeadódnak.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
