Magyarországon kiemelkedően magas, 70-75 százalék körüli az eurózónához való csatlakozás támogatottsága – mondta a miniszterelnök a Kiriákosz Pierakákisszal, az euróövezet pénzügyminiszteri testülete, az Eurogroup elnökével folytatott pénteki egyeztetés után Budapesten. Erre utal a Mediánnak a felmérése is, amiről bővebben ebben a cikkben olvashatnak:
Kiemelte: a kormány alapvető célja, hogy 2030 környékére Magyarország teljesítse az eurózónához csatlakozás feltételeit, a maastrichti kritériumokat.
Ez nem egyszerű mert hogy ma Magyarország egyik feltételnek sem felel meg, és amikor 22 évvel ezelőtt csatlakoztunk az Európai Unióhoz, közelebb voltunk sok tekintetben egy esetleges eurózóna csatlakozáshoz, mint most.
Ez a legnehezebb ügy
Magyar Péter szerint az euró bevezetéséhez szükséges feltételek közül
jelenleg az államadósság szintjének csökkentése tűnik a legnehezebben teljesíthetőnek (itt a kritérium GDP-arányosan 60 százalék, az idei első negyedévi adatok szerint most 77,9 százalékon állunk – a szerk.).
A miniszterelnök azt mondta, a kormány a középtávú költségvetési pálya felülvizsgálatakor nyilvánosságra hozza majd azokat a főbb számokat és lépéseket, amelyek az Európai Uniónak is benyújtandó dokumentumban szerepelnek – számol be róla a Portfolio.hu.
A kormányfő arról beszélt, hogy ez egy látható, követhető dokumentum lesz, amely nagy vonalakban tartalmazza majd a tervezett költségvetési és gazdaságpolitikai lépéseket.
Fotó: Facebook/Magyar Péter
Magyar Péter bírálta az előző kormányt amiatt, hogy bár az Alaptörvényben rögzítették az államadósságra vonatkozó korlátokat, ezeket szerinte nem tartották be.
Úgy fogalmazott, hogy az elmúlt években folyamatosan nőtt az államadósság, és nem önmagában ez volt a probléma, hanem az, hogy közben a magyar gazdaságban erős inflációs nyomás alakult ki, miközben nem volt érdemi gazdasági növekedés.
A miniszterelnök szerint Magyarországnak azért sem volt lehetősége „kinőni” az államadósságot, mert a növekedési pálya gyenge maradt. Álláspontja szerint ezen mindenképpen változtatni kell, mert az euróbevezetéshez szükséges feltételek teljesítése nem pusztán száraz statisztikai mutatókról szól, hanem arról is, hogy a magyar gazdaság stabilabb és kiszámíthatóbb pályára álljon.
A kritériumok teljesítéséhez Magyar Péter szerint nincs szükség megszorításokra – ezt újságírói kérdésre válaszolta. Hozzátette: ez a szó hiányzik a kormánya szótárából.
Az Eurogroup támogatni fogja Magyarországot
Kiriakosz Pierrakakisz, az Eurogroup elnöke arról beszélt, hogy az euró bevezetéséhez vezető úton az egyik fontos lépés az ERM II árfolyam-mechanizmusban való részvétel, amelynek célja annak bizonyítása, hogy egy ország valutája tartósan és komolyabb piaci feszültségek nélkül képes stabilan működni.
Pierrakakis szerint az Eurogroup elsősorban szakmai tudással és tapasztalatmegosztással tudja támogatni Magyarországot ezen az úton. Hangsúlyozta, hogy az Eurogroup munkájában az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság is részt vesz, emellett több olyan tagállam tapasztalata is rendelkezésre áll, amely már bevezette az eurót.
Az Eurogroup elnöke kiemelte, hogy az úgynevezett inkluzív Eurogroup-formátumban azok az uniós tagállamok is részt vehetnek az egyeztetésekben, amelyek még nem tagjai az euróövezetnek. Ennek részeként Kármán András pénzügyminiszter is bekapcsolódhat ezekbe a megbeszélésekbe, ahol a tagállamok megoszthatják egymással tapasztalataikat és szakmai tudásukat.
Pierrakakis úgy fogalmazott, hogy budapesti jelenlétével is jelezni kívánja: az Eurogroup támogatja Magyarország ambiciózus törekvését. Hozzátette ugyanakkor, hogy az euróbevezetés időzítését nem kívánja kommentálni, mert az nem az Eurogroup hatásköre, hanem Magyarország saját politikai és gazdaságpolitikai döntése.
Az EU-s pénzekről is szó volt
Kármán András elmondta, hogy az egyeztetésen szó volt az uniós források felszabadítása terén elért eredményekről, valamint arról is, hogy milyen további lépések szükségesek a Magyarországnak járó források folyósításához. Kármán emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány nemrég benyújtotta a módosított helyreállítási és ellenállóképességi tervet, amelyet az Európai Bizottság a napokban elfogadott.
Elmondása szerint az utolsó hátralévő lépés az, hogy a pénzügyminiszterek tanácsa július 10-én jóváhagyja a programot.
A pénzügyminiszter hozzátette, hogy a kormány még ebben az évben benyújtja a felülvizsgált középtávú költségvetési pályát, amely az euró bevezetéséhez szükséges kritériumok teljesítéséhez vezető utat is felvázolja majd.
Megkezdődött a paksi atomerőmű 2. blokkjának fokozatos felterhelése hétfőn 18 órakor – közölte a létesítmény a honlapján. 
