A kedden közölt inflációs adatok sem hoztak javulást, a KSH jelentése szerint májusban is 5,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Részben erre reagálva az MNB úgy tűnik megkezdi a monetáris szigorítást. Ez is közre játszhat abban, hogy nem fogják meghosszabbítani az egyébként rendkívül sikeres növekedési hitelprogramot (NHP), sőt hamarosan akár kamatot is emelhet a jegybank.
Úgy tűnik azonban, hogy a kormány nem húzza be a féket, és szándékuk további forrásokat biztosítani a hazai- kis és középvállalkozások számára. Orbán Viktor miniszterelnök egy szerdai szakmai rendezvényen kilátásba helyezte, hogy ellensúlyozni fogják a kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára azt, hogy megszűnik az NHP, továbbá azt is, ha a jegybank elkezdi emelni az alapkamatot.
Orbán Viktor közölte, a költségvetésnek forrásokat kell biztosítania a kkv-knak, az ilyen forrásnak olcsóknak, támogatottnak, fél százaléknál nem magasabb kamatozásúnak kell lennie. Ezt a héten lapunknál virtuális vendégségbe érkező Parragh László is megerősítette, aki azt említette, hogy a Széchenyi kártya is sok kkv számára jelentett óriási segítséget a válság alatt. A kamara elnöke arról is beszélt, hogy akár nulla százalékos kamatozású hitelek is elérhetően lehetnek.
A kisvállalkozóknak nyújtandó segítség mellett a miniszterelnök a családosokról sem fog megfeledkezni. Azt közölte, hogy amennyiben idén 5,5 százalékot meghaladó lesz a gazdasági növekedés, úgy a családosok az idén befizetett adójukat az átlagbér mértékéig visszaigényelhetik. Utóbbi javaslat persze kritikákat is kiváltott, hiszen úgy tűnik, hogy valójában nem a rászorulók, hanem a magasabb keresetűek kaphatnak támogatást. Ráadásul az ötlet részben szembe megy a kormány eddigi családpolitikai elveivel.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 74,04 pontos, 0,07 százalékos csökkenéssel 101 306,73 ponton zárt hétfőn. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
