Mélyen csalódott a nemzetközi közösségben Ana Brnabic szerb miniszterelnök, aki a szerbiai közszolgálati televízió hétfő reggeli műsorában arról beszélt: fél attól, hogy a helyzet még inkább elmérgesedik Koszovóban.
Szavai szerint Brüsszel és Washington csak akkor hallja meg a koszovói szerbeket, ha azok úttorlaszokat építenek, de akkor sem azt hallják, amit kellene. Ana Brnabic közölte, hogy azért építettek a koszovói szerbek barikádokat a Koszovó és Szerbia közötti átkelőkön, mert azt akarják elérni, hogy a koszovói kormány tiszteletben tartsa alapvető emberi jogaikat. Magyarázata szerint az állami intézményekből is azért léptek ki a szerbek november elején, mert csak azt szerették volna elérni, hogy a koszovói fél tartsa be a kilenc évvel ezelőtt aláírt brüsszeli megállapodásban foglaltakat. Ana Brnabic szerint a nemzetközi közösség reakciója nem mindig érthető, hiszen folyamatosan mindkét felet a feszültség csillapítására kérik, miközben Belgrád semmilyen provokációt nem követett el, minden ilyen lépés Pristina felől érkezett.
Miután a NATO parancsnoksága alatt működő békefenntartó haderő, a KFOR szögesdrótot húzott ki a jarinjei ellenőrzőpontnál, és a koszovói különleges erő fegyveresei is napok óta Észak-Koszovóban tartózkodnak, a szerb kormányfő attól tart, hogy fegyveres összecsapásokra kerül sor. "Mi mindent megteszünk, hogy megőrizzük a békét és valamiféle stabilitást, de sajnos nem látjuk, hogy bármiféle stabilitás létezne a koszovói szerbek számára" - fogalmazott.
A szerb miniszterelnök azt várja a nemzetközi közösségtől, hogy gyakoroljon nyomást Albin Kurti koszovói miniszterelnökre, és - miként azt diplomaták ígérték -, követelje Pristinától, hogy hajtsa végre a brüsszeli megállapodásban foglaltakat, elsősorban hozza létre a koszovói szerb önkormányzatok közösségét.
Cinikusnak nevezte a nemzetközi közösség hozzáállását Ivica Dacic. A szerb külügyminiszter a belgrádi Pink Televízióban beszélt arról, hogy a külföldi diplomaták kizárólag a szerbek által állított barikádok eltávolításáról beszélnek, miközben figyelmen kívül hagyják, hogy a koszovói fél megtiltotta a helyi szerbeknek, hogy részt vegyenek a szerbiai népszavazáson és a parlamenti választáson, valamint fegyveres erőket küldött Észak-Koszovóba, ami a megállapodások értelmében tilos lenne.
Rendkívül feszült a helyzet
Koszovó északi részén hónapok óta feszült a helyzet. A helyi szerbek tizedik napja barikádállítással és a Koszovó és Szerbia közötti határátkelőkhöz vezető utak lezárásával tiltakoznak az ellen, hogy a koszovói rendőrség letartóztatott egy egykori koszovói szerb rendőrt, aki állításuk szerint terrortámadást tervezett a választási bizottság épületei ellen. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén, tömbben mintegy ötvenezer szerb él, és körülbelül ötvenezren laknak az ország más részein is, szórványban.
(MTI)
